Depresszió vagy múló rosszkedv?

A köznyelvben gyakran használunk olyan kifejezéseket, minthogy "ma nagyon depressziós hangulatom van,” vagy “úgy érzem, kissé bedepiztem.” Emiatt a depressziót gyakran azonosítjuk a rossz hangulattal, holott a kettő közel sem ugyanaz.

A szomorúság, a levertség, a bánat ugyanis olyan emberi érzelmek, melyek természetes reakcióként jelennek meg egy-egy élethelyzetben, és csak átmenetileg tapasztaljuk őket. Ezzel szemben a depresszió egy állandósult állapot, egy pszichés betegség, amelyből általában csak szakember segítségével lehet kigyógyulni; például a Swan Lake Központ programja keretében. 

A depresszió és az általános rosszkedv tehát nem összekeverendő, míg az utóbbin könnyen lehet segíteni, addig az előbbi gyógyítása összetett feladat.

Miről ismerhető fel a depresszió?

A betegségnek meglehetősen szerteágazó tünetei vannak, ezért sokszor nem egyszerű felismerni. Ilyen például a kedvetlenség, mely az enyhe rosszkedvtől egészen a teljes lehangoltságig vezethet. 

A beteg mimikája, gesztikulációja csökken, unottan, vontatottan beszél. Eleinte gyakran fakad sírva, ám egy idő után már annyira úrrá lesz rajta a közöny, hogy erre is képtelenné válik. 

Árulkodó jel még a negatív jövőkép: aki depressziós, az a saját helyzetét teljesen reménytelennek ítéli meg, kilátástalannak tartja a jövőjét, nincsenek céljai, nem motiválja semmi. Ezenkívül saját magát is haszontalannak, értéktelennek tartja, meggyőződése, hogy őt senki sem szereti, senkit nem érdekel a sorsa. 

Ha döntéshelyzetbe kerül, képtelen határozottan állást foglalni, a gondolkodása lassul, egyre nehezebben tud koncentrálni, romlik a szellemi teljesítménye. Emellett jelentkezhetnek alvászavarok, állandó fáradtságérzet, emésztési panaszok, valamint étkezési zavarok is. 

Mindazonáltal a depresszió diagnózisának felállítása minden esetben szakorvos feladata, így amennyiben saját magunkon vagy egy szerettünkön az iméntieket tapasztaljunk, ne késlekedjünk segítséget kérni!

Hogyan gyógyítható a depresszió?

A kezelés nagyban függ attól, hogy a beteg milyen stádiumban van, ugyanakkor a cél egyértelmű: meg kell szüntetni a panaszokat, megváltoztatni a beteg viselkedését, és megelőzni a visszaesést.

Ehhez szükség lehet például különféle gyógyszerek alkalmazására (amivel visszaállítható a felborult biokémiai folyamatok egyensúlya), és pszichoterápiára.

Itt érdemes megemlíteni például a kognitív pszichoterápiát, mely a gondolatok tudatosításában segít, a pszichodinamikus irányzatot, mely a probléma gyökerét tárja felt, és a viselkedésterápiát, amely a viselkedés megváltoztatása fókuszál. 

A gyógyszeres és a pszichoterápiás kezelés együttes alkalmazásával a depresszió sikeresen gyógyítható. (X)