Visszatelepedett a Duna-delta nagy részébe a vidra. A szigorúan védett állatfaj a múlt század második felében szinte teljesen kiszorult ebből a térségből.
A vidra visszatelepedéséről egy tanulmányban számolt be a Duna-delta Országos Kutatási és Fejlesztési Intézete, mely szerint a vidrák jelenléte a táplálékforrások elérhetőségétől függ. Romániában a faj elterjedt, természetes élőhelyei a nagyobb tavak és a folyóvölgyek, de különösen a Duna-delta mocsaras vidéke. Egyedszáma azonban az 1950-ben jegyzett 2050-ről 1991-re 1550-re csökkent.
Az intézet szakembereinek tanulmánya szerint 2010 és 2021 között a vidrákat a Duna-delta Bioszféra Rezervátum szinte összes szögletében megfigyelték az édesvízi élőhelyeken, a lakott területek közelében is. Becslések szerint jelenleg a deltában él a vidrák romániai populációjának nagy része, a közösségi jelentőségű emlősfajok közül a leggyakrabban megfigyelt állat a rezervátumban.
A tanulmány emlékeztet arra, hogy vidra alkalmazkodott a vízi élőhelyhez, a hosszú farka és a rövid lábainak ujjai közötti úszóhártyák, illetve az áramvonalas teste egyaránt a gyors úszást segíti elő. Merülésekor bundájának szőrszálaihoz légbuborékok tapadnak, amelyek nagyon jó szigetelőréteget képeznek, és segítik az úszásban. A víz alatt a fülét és az orrlyukait hártyás szelepek zárják le.
Az intézet szakemberei szerint a vidra legfőbb ellenségei az emberek és a kutyák. Pusztulásának legfontosabb okai a mezőgazdaságban használt növényvédő szerekkel és műtrágyákkal történő vízszennyezés, élőhelyeik eltűnése és a szőrmevadászat. Fennmaradásukat segíti az orvvadászat elleni küzdelem, a kóbor kutyák számának csökkentése és a Duna-deltán belüli vízi közlekedés korlátozása.
A legújabb kutatások szerint a vidra már nem számít veszélyeztetett fajnak a Duna-delta Bioszféra Rezervátumban, sőt, az elmúlt évtizedben a szőrméjük iránti érdeklődés csökkenése és a vadászatuk betiltása következtében a populációjuk növekedése volt megfigyelhető. Az orvvadászat azonban továbbra is fenyegeti őket. Ezért azokon a területeken, ahol megfigyelhető az emlősök orvvadászata, további védelmi intézkedésekre van szükség, legalábbis a téli időszakban – olvasható a tanulmányban. (Agerpres)
