Farkas Réka
Lassan véget ér a nyár, aki tehette, kedve, igénye és pénztárcája szerint letudta immár a vakációzást is. Nagyon sokaknak nem tellett nyaralásra sem itthon, sem külföldön, aki azonban ki tudta szorítani a pár napos üdülés árát, az is nagyon megnézte, hol töltődik fel, mely tájakon pihen. Megvonható immár a mérleg, Románia ebből a szempontból is csődöt mondott, hiába van tengere, gyönyörű hegyei, meseszép tájai, polgárainak túlnyomó többsége mégis inkább határon túli célpontokat választott, a külföldiek közül pedig igen keveseket sikerült idecsábítani.
Nyár elején még azzal vigasztalták magukat az illetékesek, hogy a jónép a kétéves bezártságból szabadulva részesíti előnyben a külhoni célpontokat. Aztán (újfent) kiderült: sokkal olcsóbban, jobban lehet nyaralni Bulgáriában, de még Török- vagy Görögországban is, mint itthon. Mesés tájak, megbízható szálláshelyek, friss és ízes ételek várják a vendégeket, és ha a repülőzést is megúszták különösebb késés vagy járattörlés nélkül, igazi élményben lehetett részük. A hírek szerint a vendéglátók mindenütt tenyerükön hordják a turistákat, nemcsak a bevételi forrást látják bennük, de őszintén kedvükre kívánnak tenni, azon igyekeznek, hogy kifizetett pénzükért a legjobban kiszolgálják őket. Nem undok a recepciós, a pincérnek mindenkihez van egy kedves szava, az utcán segítőkészen igazítanak útba – többnyire ez a tapasztalat.
Itthon pedig mintha semmi sem változna, túlárazott szálláshelyek, lejárt szavatosságú ételek méregdrágán, algák borította tengerpart, látványnak pedig szállodarengeteg. Jószerével csak azok választottak hazai célpontot, akik az állam jóvoltából kapott vakációs utalványoktól kívántak szabadulni. Akadt, aki szerencsésebbnek bizonyult, s olyan is, aki nagyon megbánta az „ingyen”-nyaralást.
Jelentős mentalitásváltásra lenne szükség a romániai turizmusban, hogy fel tudja venni a versenyt a külföldi célpontokkal. Teljes mértékben hiányzik az ágazat stratégiája, nincs ösztönzés, reklám, jószerével csak merész kalandvágyók vállalják az itteni nyaralást. Jól működik a luxusturizmus, a nagyon borsos árú, előkelő, pénzes vendégekre alapozó idegenforgalom, de annál gyatrább a tömegeket, az átlagot kiszolgálni hivatott rész. Mintha minél több pénzt akarnának keresni minél gyorsabban, minőség és elhivatottság nélkül. Csak ki kell mozdulni az országból, hogy rájöjjünk, mindaz, amit mi (románok, de székelyek is) a saját, messze földön híres vendégszeretetünkről gondolunk, rossz vicc csupán: a vendéglátás egészen másról szól.
Nagyon sok tanulnivalójuk van még a romániai turizmusban érdekelteknek, s ez az elmúlt nyár bizonyára sokuknak jó lecke volt. Az elveszített jó hírnevet, a megrendült bizalmat nehéz visszaszerezni, és az elpártolt vendégeket sem könnyű visszacsábítani. Nem elég, ha van egy épület, egy vendéglő és néhány alkalmazott, nem ártana egy kis elhivatottság sem. És ha már van turisztikai minisztérium, jó lenne, ha tenne is valamit, mert a jelenlegi tárcavezető csak tudomásul veszi a bajt és vállát vonogatja. Változás kell, minőség alacsonyabb áron, és akkor talán többen döntenek itthoni nyaralás mellett, és esetleg esélyük lesz néhány napos szabadságra azoknak is, akik nem engedhetik meg maguknak a külföldi utazást. A romániai vendéglátók idén sokat markoltak, de keveset fogtak. Jövőre talán rájönnek: a sok kicsi is sokra megy.
