Fogyasztás előtt a kalapbőrt húzzuk le. A piruló galócát a figyelmetlen gyűjtő könnyen összetévesztheti a mérgező, idegmérget tartalmazó párducgalócával (Amanita pantherina), mely nem pirul (sem a lemezei, sem a húsa), s pöttyei sem barnásak, hanem fehéresek. A mérgezés (részegséghez hasonló) tünetei viszonylag hamar szoktak jelentkezni, fél, legkésőbb három órával a fogyasztást követően.

Most vasárnap történt, hogy kétszer is őzlábként árult gombát hoztak Sepsiszentgyörgyön a piacra ellenőrzésre. Egyszer sem az volt, hanem piruló galóca. Tehát ezzel is összetéveszthetik egyesek az őzlábat, persze ez nem olyan súlyos eset, mint amikor gyilkos galócát szednek le az ehető gomba helyett!

Nagyon keveset hasonlít az őzláb a piruló galócára, a mi borsgombánkra. A nagy őzláb nem pirul, s nem olyan barnásak, szürkések és kicsinyek a rajta fellelhető foltok, melyeket pöttyöknek is nézhet valaki, a borsgombán nem figyelhető meg az őzláb jellegzetes, mozgatható gyűrűje sem. A piruló őzláb a nagy őzlábnál kisebb termetű, és a kalapbőr alatt barnásra pirul inkább, mint pirosra, rózsásra.

Említett őzlábaink és borsgombánk is ehető, nem így a bocskorral rendelkező, fehér (nem piruló, nem barnuló!) húsú gyilkos galóca.

Zsigmond Győző