Lakodalmát hírhedt elődjének és példaképének, a legionárius Corneliu Zelea Codreanunak 1925-ös esküvőjéhez hasonlóra tervezte, melyen tízezren vettek részt, bár az övén csak körülbelül 5–6 ezren voltak. A România TV élőben közvetítette a dínomdánomot, és – talán a nagyobb nézettség miatt – még egy bombariadót is bejelentett valaki. A tűzszerészek ki is szálltak, vizsgálódtak, de nem találtak semmit, az újdonsült férj pedig azt monda, hogy rajtuk kívül nincs ott semmiféle bomba. Volt kínálmáció is, és a juhos gazda/futballklub-tulajdonos/expolitikus (stb.) Gigi Becali elárulta: csak ő egyedül 2 tonna túrót adott az asztalra. Ha ötezren voltak, mindenkinek negyven deka jutott. Hogy mivel ették, puliszkával vagy csak úgy, arról nem szólt a híradás.

Aztán a múlt héten George Simion bejelentette, megkezdi belső kampányát, hogy kiválaszthassák, ki legyen az AUR részéről az, aki Románia elnöki székéért fog versenyezni. Bárki román feliratkozhat a harcba, még más pártok tagjai is, akik eleget tesznek pártja szabályzatának. Például 500 aláírás szükséges a jelölésért. (Lesz itt elnökjelölt szép számban!) Nem mondta, de első és legfontosabb követelmény az lehet, hogy az illető jó hazafi legyen. Claudiu Târziut, Sorin Lavricot és Dan Tanasăt szólította fel hirtelenjében, hogy induljanak el a belső megmérettetésen – az ő hazafias elkötelezettségük felől nekünk sem lehetnek kétségeink.

Leginkább mégis Simion barátunk érdemelné meg, hogy elinduljon az elnökválasztáson. Immár a feleségét is ismerjük, mutatós Fist Lady válhatna belőle. Közben az AUR tovább harcolhatna a Moldovai Köztársasággal történő egyesülésért, amivel megoldhatná a gagauzok autonómiájának és (a magyarokéhoz hasonló) szegregációs elhajlásainak problémáit is. És akkor az elnök nem alacsonyodna le odáig, mint most Klaus Iohannis, hogy fogadnia kelljen a magyar elnököt, Novák Katalint.

Bár azt mondják, hogy az AUR népszerűsége csökken, látván a rengeteg hazafi magyarellenes felbuzdulását, biztosak lehetünk abban, hogy a következő parlamenti választásokon sikeresen vesznek részt. Mert már most úgy tűnik, hogy sok rejtett AUR-os szavazó van a legalsó szintektől a legfelsőbbekig, akik akadályoznak mindenféle, a kisebbségeknek fontos ügyet. Aztán, ha az említettek valamelyikét vagy más igazi honvédőt választ meg a nép elnökké, akár a kormányba is bevehetik az AUR-t. És úgy olyan kormánydöntések születhetnek, amelyek elejét veszik azoknak a vitáknak, amilyenek jelenleg is vannak a magyar óvodákkal, iskolákkal (és egyebekkel) kapcsolatban. Nemrég csak a bíróság tudta megakadályozni a marosvásárhelyi II. Rákóczi Ferenc Katolikus Gimnázium működését, viszont most már mások is szorgalmasan gáncsolják újraalakítását, és tanácsi határozat lehetetleníti el a bánffyhunyadi magyar bölcsőde és óvoda működését. Egy olyan parlamenti többség, ami a következő választások után kialakulhat, megszavazhatja, hogy csak vegyes iskolák lehetnek, hogy elkerüljük a szegregációt. Jelenleg a törvény a nemzeti kisebbségek nyelvén történő oktatási egységek szervezését nem tekinti szegregációnak, mégis az igazi, jó románok minden ilyesmire elkülönülést kiáltanak.

Nagyváradon a polgármesteri hivatal egyetértett a Királyhágómelléki Református Egyházkerület által ingyenesen felajánlott ingatlan átvételével, de a szakminisztérium nem fogadja el azt, hogy oda csak magyar osztályok költözzenek. Így a gyermekek a régi iskolában két váltásban kénytelenek járni, amivel még a román szülők sem értenek egyet.

Mivel nálunk 3783 tanintézetnek nincs tűzvédelmi engedélye, sőt, 3,3 százalékuk nem rendelkezik közegészségügyi engedéllyel, és az újabb ígéretek szerint még két év kell, hogy az iskolai WC-k az udvar végéből bekerüljenek az épületekbe (remélhetően nem szó szerint), megoldás lehetne, ha a magyar állami segítséggel épített tanintézményeket államosítanák és vegyes tannyelvűekké alakítanák azokat (csakis a szegregáció elkerülése végett, nyilván).