A nagy érdeklődés övezte együttgondolkodás meghívottjai ismertették, milyen szakokat működtetnek jelenleg Sepsiszentgyörgyön és milyen terveik vannak a jövőre nézve térségünkben.

Markó Bálint, a BBTE rektorhelyettese elmondta: az üzletigazgatási tanszék, a közigazgatási tanszék és a környezettudományi szak mellett jelenleg működik a magyar- és a ro­mánnyelv-kurzus, amit a helyi önkormányzattal közösen szerveztek meg, októbertől pedig a helyi igényeknek megfelelően egy másfél éves átképzési posztgraduális programot indítanak informatika és szoftverfejlesztés szakon. Terveik között szerepel, hogy további rövid távú képzéseket indítanak az igényeknek megfelelően, egyik országos programjuk is a jelenlegi elvárásokhoz igazodik, nem román anyanyelvű diákokat román nyelvre oktató pedagógusokat képeznek.

Tonk Márton, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem rektora ismertette, elsődleges céljaik között szerepel, hogy olyan szakokat indítsanak a többségében magyarok lakta megyékben, amelyek nem érhetőek el magyar nyelven a romániai állami felsőfokú oktatásban, de figyelembe vették a területi igényeket, lehetőségeket is. Ennek alapán döntöttek korábban arról, hogy agrármérnöki szakot indítanak Sepsiszentgyörgyön, amely már végleges akkreditációval rendelkezik. Három évvel ezelőtt az erdőmérnöki szak is megkezdte működését, és tavaly a Pécsi Tudományegyetemmel együttműködve elindult a képzőművészeti képzés is festészeti, valamint szobrász szakon, amelyeket a Sapientia saját rendszerében fog akkeditálni. A sporttanári és edzőképző szakok akkreditációja is jó úton halad, az első jóváhagyások már megvannak, jövő ősszel felvételit hirdetnek, de már ebben a tanévben önálló karként jegyzik be a jelenlegi sepsiszentgyörgyi tanulmányi központot, mert a képzések változatossága ezt lehetővé teszi. Tonk Márton hangsúlyozta, Sepsiszentgyörgy határában, az új sportlétesítményekkel szemben tervezett sokfunkciós egyetemi központ a Sapientia jelenlegi legnagyobb beruházása, amelyre megvannak az anyagi források, de további helyi fejlesztésektől sem zárkóznak el.

Ezzel kapcsolatban Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere elmondta, hogy az önkormányzat által megvásárolt dohánygyári épületegyüttesben, de a város más helyein is lehetőséget biztosítanak további képzések elindítására, a fiatalok vállalkozássegítő programjai számára, mert azt szeretnék, ha a nagyobb egyetemi városokban tanuló fiatalok itthon alakítanák ki jövőjüket és tennének a közösségért, de ehhez elsősorban nekik kell kitalálniuk, mi vonzó számukra.

Ehhez csatlakozva Constantinovits Milán, a Mathias Corvinus Collegium (MCC) szakmai főigazgató-helyettese hangsúlyozta, hogy az általuk indított tehetséggondozói és tudáshálózat a kreatív gondolkodású, gazdasági és pénzügyi ismeretekkel is rendelkező nemzedékek kinevelésében partnere az iskoláknak, egyetemeknek. Ebben az oktatási rendszerben már Sepsiszentgyörgy is jelen van diákjaival, ezáltal minden feltétel adott ahhoz, hogy az itt működő egyetemekkel együtt ez a város igazi tudásközponttá váljék, az MCC pedig abban érdekelt, hogy a város adottságait kihasználva még inkább fejlessze a tudásközpontúságot – mondotta.

A beszélgetőtársak egyetértettek abban, az egyetemeknek, a tehetséggondozó központoknak figyelembe kell venniük a helyi igényeket, a képzési lehetőségeket pedig maguknak kell megteremteniük az önkormányzatokkal együtt, de legfőképpen arra kell ösztönözniük a fiatalokat, hogy szülőföldjükön építsék ki jövőjüket, és ehhez tegyék hozzá saját elvárásaikat, fogalmazzák meg és alakítsák életterüket gazdasági, kulturális, szellemi, közösségi környezetüket. A Sepsi Tabakó Fesztivál jó kezdet lehet a fiatalok ez irányú megszólítása szempontjából, de tovább kell lépni, teret adni az ötleteknek és támogatni azokat anyagi forrásokkal is – összegeztek a város tudásközpont jellegéről beszélgető elöljárók.