Ambrus József elmondta: egy elméletileg jó rendszerről van szó, több Európai országban működik, van, ahol a teljes piacot lefedi, van, ahol csak részlegesen, például csak a bevásárlóközpontokban teszi lehetővé a visszaváltást automata gépek révén. A rendszer lényege, hogy minden, adott űrtartalomig terjedő műanyag vagy üvegpalackban, alumíniumdobozban forgalmazott italért egy jelképes összeggel (Romániában 50 banival) többet kell fizetni: ez a betétdíj, amelyet a vásárló visszakap, ha a kiürült palackot, dobozt visszajuttatja újrahasznosításra.

Románia úgymond felül akarja múlni az európai modelleket, és a bevásárlóközpontokban elhelyezendő automatákon kívül majd minden kis és közepes üzletben kötelező lesz visszaváltani egyelőre a műanyag palackokat, alumínium italos dobozokat, illetve az üvegpalackokat. Eddig rendben is lenne, viszont tudni kell, hogy a megyei hulladékgazdálkodási rendszerek szempontjából nem előnyös ennek a bevezetése. Pontosabban, azok esetében, amelyek egyáltalán nem működnek vagy csak gyenge eredménnyel, a visszaváltási rendszer bevezetése nem okoz semmilyen zavart, de azoknál, ahol az elmúlt években jó eredményeket értek el – mint a háromszéki –, már ártalmas lehet, ha nem történik meg a jogharmonizáció, illetve a gazdasági hatásokat nem gondolják át a döntéshozók.

„A visszaváltás bevezetésével Háromszéken több mint 22 százaléka az újrahasznosítható hulladéknak kikerül a jelenlegi körforgásból, ráadásul a legkönnyebben és a legjobb árért értékesíthető, ami azt is jelenti, hogy az ezek eladásából származó bevétel 60 százaléka is kiesik. A PET-palackokról beszélünk, melynek most kimondottan magas az ára, az alumíniumról, melyet eddig is kifejezetten előnyösen lehetett értékesíteni, illetve az üvegről, melynek nem feltétlenül jó az ára, viszont könnyen eladható” – mutatott rá az igazgató.
 

Összhangba kellene hozni a szabályozást

Lapunk érdeklődésére Ambrus József elmondta: a jogharmonizáció terén ugyanazok az elvárások, mint másfél évvel ezelőtt. Egyrészt csökkenteni kéne bizonyos célszámokat, melyeket a megyei hulladékgazdálkodási rendszerekben az uniós kötelezettségeknek megfelelően el kell érni. Ezek közül az egyik legfontosabb elvárás, hogy a begyűjtött hulladék ötven százalékát újrahasznosítsák, amit lehetetlen megvalósítani, mivel a körforgásban azok az újrahasznosítható hulladékok maradnak bent (színes fólia, kompozit), melyeket szinte lehetetlen értékesíteni. Ez pedig azt jelenti, hogy a lécfalvi hulladékkezelő telepen maradnak, szinte senki nem hajlandó átvenni, feldolgozni, magyarán, az újrahasznosítás nem történik meg.

Emellett a helyzet kihat a hulladékkezelő telepre is, melynek működtetője jelenleg úgymond ingyen veszi át a begyűjtőktől (mások mellett a Tega Rt.) az újrahasznosítható szelektív hulladékot, mivel egy részét értékesíteni tudja. Viszont attól a perctől, hogy csak olyan hulladék érkezik majd be a telepre, amit nagyon nehezen vagy egyáltalán nem tud értékesíteni, és kénytelen felhalmozni, illetve a könnyen eladható hulladék kiesése miatt hatvanszázalékos jövedelemcsökkenést is el kell könyvelnie. Így borítékolható, hogy a továbbiakban nem fogja térítésmentesen átvenni az újrahasznosítható hulladékot, árat fog emelni, ami előbb-utóbb legyűrűzik a lakossághoz, azaz a szemétdíj is magasabb lesz. Természetesen a díj mértékét nem ez az egyetlen tényező határozza meg, ráadásul nem hoz éppen olyan jelentős drágulást – számításaik szerint Háromszéken mintegy nyolcvan banival emelkedhet, ha bevezetik a visszaváltásos rendszert.

Ambrus József szerint, négy hatályban lévő jogszabályt kellene összhangba hozni a visszaváltásos rendszerről szóló kormányhatározattal, hogy ne okozzanak komoly gondokat a megyei hulladékgazdálkodási rendszereknek. Az igazgató hozzátette: nem mellékes, hogy amennyiben minden marad a régiben, nemcsak a megyei rendszerek kiadásait növeli meg, illetve zavarja össze a működésüket, hanem azokat a beruházásokat is negatívan érintheti, melyeket középtávon meg kell valósítaniuk, ha azt akarják, hogy az EU által előírt kötelezettségeknek megfeleljenek.

Végül az igazgató azt is elmondta: egy másik gond, hogy noha a vonatkozó kormányrendelet megjelent, hatályba lépett, és abban október elseje szerepel a bevezetés időpontjaként, szakértői körökben úgy vélik, gyakorlatilag nem lehet megmondani, mikortól indul és lesz működőképes. A másfél évvel ezelőtti helyzethez képest ugyanakkor pozitívumként értékelhető, hogy a vonatkozó kormányhatározat tisztázza a visszaváltásos rendszer egyes gyakorlati kérdéseit, így például, hogy melyik kis és közepes üzletek lehetnek kivételek az átvétel kötelezettsége alól, illetve milyen szabályok szerint lesz majd esetükben a visszaváltás, és mi történik az ily módon összegyűjtött hulladékkal.