Névadója születésének 125. évfordulója alkalmából Tamási-évadot hirdetett a Tamási Áron Színház, melynek nyitóelőadását az író születésnapján, szeptember 19-én, hétfő este 7 órától tartják a színház nagytermében. Ezzel egybekötve egy Tamási-kiállításra is sor kerül az előcsarnokban, melyet Szebeni Zsuzsa színháztörténész, a sepsiszentgyörgyi Liszt Intézet vezetője és Bocsárdi László, a színház aligazgatója nyit meg a bemutató előtt, 18 órától.
Tamási Áron Hullámzó vőlegény című darabját Albu István, a gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház igazgatója rendezte, aki szerint a művészi lét mindenkori alapkérdéseit feszegeti az író ebben a művében, melyek az előadás alkotóit is érzékenyen érintik.
Az új előadás
A rendező lapunknak elmondta, hogy az író más műveihez hasonlóan tipikusan székely darab a Hullámzó vőlegény, melyet talán ezen a vidéken tudnak a legpontosabban dekódolni, és bízik benne, hogy a készülő előadás hozzájárul ahhoz, hogy még jobban megszeresse Tamási Áront a Tamási Áron Színház közönsége.
A történet egy fiatal keramikus (az előadásban festőművészből lett képkeretező), Bodrogi Antal kilátástalannak tűnő életébe enged betekintést, aki tehetséges, ám hiába járja a városokat tucatárujával, az anyagi csőd szélén áll, rengeteg embernek tartozik. Reménytelen helyzetében elfogad egy házassági ajánlatot: egy számára gyakorlatilag ismeretlen, de gazdag vénlányt készül elvenni, miközben valójában egy másik lány iránt vonzódik. Érzi, hogy értelmetlen az érdekházasság, tudja, hogy értéktelen portékákat alkot a haszonszerzés reményében, mégsem lát más kiutat a helyzetéből. „Vajon az anyagi érdekek vagy a „tiszta lelkiismeret szava” kerekedik felül a döntésében, vajon a jólét vagy a szerelem fogja meghatározni a további életét? Vajon lehet-e kompromisszumok nélkül élni? Vajon meddig mehet szembe az ember a saját meggyőződésével, ízlésével a megélhetéséért?” – fejtegetik az alkotók az előadásban. A Hullámzó vőlegényt a második világháborút követő egzisztenciális válság korában írta Tamási, így annak erkölcsi tanulságai számunkra is mintaként szolgálhatnak, akiket egyénileg és közösségileg is egyre komolyabb válsághelyzetbe sodornak a világban jelenleg zajló társadalmi, politikai és gazdasági események.
A rendező
Albu István rendező Sepsiszentgyörgyön nőtt fel, a Székely Mikó Kollégiumban érettségizett, aztán Kolozsvárra került, ahol először történelem-könyvtár szakra járt, majd elvégezte a színit. Már a főiskolán sikeresen próbálkozott a rendezéssel, és végül ez lett a választott hivatása. Első rendezései Kolozsvárhoz kötődnek, ahol tanított is a színművészeti egyetemen, aztán egyre több előadást rendezett más erdélyi színházaknál is. 2016 óta vezeti a gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színházat. Mint lapunknak elmondta, húsz éve nem tartózkodott olyan sokat egyhuzamban Sepsiszentgyörgyön, mint most a próbák alatt, kezdi újra itthon érezni magát. Annál is inkább, hogy rengeteget változott jó irányban a város, mióta elkerült innen, és a színházban is jó a hangulat, minden ötletére nyitott volt a társulat.
A darabbal kapcsolatosan arról beszélt, hogy minden rendezőnek van egy olyan környezete, amiben biztonságban érzi magát, olyan szerzők, témák, hangulatok, amelyekhez jobban ért, vagy legalábbis ezt gondolja magáról. Tamási Áron nem ilyen számára, rendezőként még nem foglalkozott vele – jelentette ki. Azonban szereti a váratlan helyzeteket, amikor az embernek össze kell kapnia magát, amikor kevésbé kiszámítható, hogy milyen lesz az előadás. „Adódott egy ilyen lehetőség, hogy Tamásit rendezhetek itt ezen az évfordulón, és nem hagyhattam ki a lehetőséget. Hogy miért a Hullámzó vőlegény? Talán azért, mert egy művészről szól, az ő vergődéséről, megélhetési gondjairól, azokról az anyagi, intellektuális és érzelmi síkon létező értékekről, melyek engem is folyamatosan foglalkoztatnak” – vallotta Albu István.
A kiállítás
A Tamási Áron születésének 125. évfordulóján bemutatott kiállítás címe „A tiszta lelkiismeret szavának akartam szabadságot adni...”. A tárlat törzsanyaga a Magyar Művészeti Akadémia és a Magyarság Háza együttműködése révén jött létre (kurátor: A. Szabó Magda), ezt bővítette ki a sepsiszentgyörgyi Liszt Intézet és a Tamási Áron Színház a jeles évforduló alkalmából. A megnyitón felszólal Szebeni Zsuzsanna színháztörténész, a Liszt Intézet vezetője és Bocsárdi László, a Tamási Áron Színház aligazgatója, akinek Tamási Áron Énekes madár című darabja nyomán készült A csoda című előadását az egyik legfontosabb Tamási-feldolgozásnak tartja a magyar színházi szakma. A kiállítás három hétig látogatható.
