Szerencsére nap mint nap rengeteget tesznek a magyarok és románok békés együttéléséért, a magyarok elkülönülése ellen a politikusok, civil szervezetek, tévétársaságok és újságok. Ezek egyfolytában leleplezik és szidják az elkülönülni akaró magyarokat és az őket biztató magyar kormányt, de harcolnak a románok diszkriminálásának a megakadályozásáért is.

Múlt héten a Hargita, Kovászna és Maros Megyei Románok Civil Fóruma, amely több mint 40 szövetséget, alapítványt képvisel és a románok jogait védi saját ősi földjükön, összegyűlt Marosfőn, ahol elnökük, Dragoș Burghele kijelentette, hogy ők állandóan kongatják a vészharangot, mert a három megyében a románul beszélőket példátlan módon diszkriminálják. Közpénzekből szervezett eseményeken semmiféle (román nyelvű) feliratozás, fordítás nem létezik, s elfogadhatatlan, hogy valakit a saját országában diszkrimináljanak, és ne legyen hozzáférése közérdekű információkhoz (amelyek sajnos sokszor revizionista eszmék közvetítői).

Ismét fondorkodnak a magyarok, és egy megyében (Hargitáról van szó) mindenféle olyan szimbolisztikát akarnak használni, amelyben semmi nyoma a román identitásnak. Ideje lenne már végre valamiféle nemzeti stratégiát megvalósítani ott, ahol harminc évig ebek harmincadjára hagyták őket.

Az AUR vezére, George Simion is megmondta, hogy a három megyében „biztosítani kell a nemzeti önazonossághoz való jogot, az iskolához való jogot, a hivatalokban a román nyelv használatának jogát”. Reklamálta az azokban véghezvitt szegregációs politikát is. Azt is hangoztatta, hogy: probléma kommunikációs csatornát találni a Romániában élő magyarok felé, akik sokszor az RMDSZ interetnikai ellenségeskedésének prédájává válnak. George Simion tudja, hogy a magyar etnikumúak nagy része az állam lojális állampolgára. Nincsenek problémák azokkal a magyarokkal, akik Aradon, Temesváron laknak, vagy a Kolozsváron élők nagy részével, de a budapesti és bukaresti kormány készakarva alkalmazott szegregációs politikája sok Hargita, Kovászna, Maros megyei állampolgárt arra késztet, hogy gyűlöljék az országot, amelyben élnek. Tudom, hogy a magyar etnikumúak nagy része román hazafi, és távol áll tőlük az etnikai szeparatizmus és sovinizmus – mondta, és biztosította őket, hogy mellettük áll, és a jogaik meglesznek, még a nemzetiségiek is, olyanok, amelyeknek az összes kisebbség örvend Romániában.

Dan Tanasă is elárulta, hogy több mint 300 pert megnyertek már a román állam hivatalai ellen, amelyek nem tartották be a törvényt és az alkotmányt. Nem ő vette le Magyarország zászlaját az épületekről, hanem a bírák. Ha háromszáz perben nyertek, az azt jelenti, hogy bizony, itt nemzetbiztonsági problémák vannak. Még a Diszkriminációellenes Tanács is olyan határozatokat hozott, amelyek bizonyítják, hogy a román közösség a diszkriminált. Elismételte, hogy az RMDSZ-ről nem lehet tudni, kihez lojális, Romániához-e vagy Magyarországhoz.

A szervezők inspirálódhatnának az eseményről megjelent tudósításokhoz írt véleményekből. Mert ott ilyeneket lehet olvasni:
„…ideje lenne intézkedni, elég volt a szórakozásból, igen sokáig hagytuk a mongoloidokat, hogy a nyereg alatti pecsenyéjükkel játszanak”.
„Ideje lenne egy különleges hadműveletnek. Azt hiszem, Magyarország akar egy speciális hadműveletet véghez vinni.”
„Végre az igazat mondják (Marosfőn). Turistaként is néha így bánnak veled.”
„Ez várható volt, az RMDSZ egy nemzetellenes párt, Orbán Viktor szolgálatába szegődött, és törvényen kívül kell helyezni.”

Egy „német etnikumúnak” leesvén az álla, azt írta: „ Jól olvastam? Ilyesmi csakis Romániában lehetséges, hogy diszkrimináljanak, ha saját nyelvedet, az ország hivatalos nyelvét beszéled… Az én nemzetem legalább beszélt (majdnem perfekt) románul.”

Kommentár nélkül.