Gál Károly erdővidéki és Könczei Csaba sepsiszéki RMDSZ-es képviselő dolgozta ki azt a tervezetet, amely törvényerőre emelkedve talán rendezné a legeltetési rendszerben uralkodó káoszt. A tervezetet első házként múlt héten fogadta el a szenátus, az ősz folyamán a képviselőházba kerül, amely ebben a kérdésben kimondja a döntő szót.
Fejér László Ödön szenátor meghívására a múlt héten Háromszéken tartózkodott a szenátus mezőgazdasági bizottsága. A meghívásnak kettős oka volt: egyrészt bemutatták a Kézditej Szövetkezetet, ugyanakkor a vidékkel ismerkedtek a politikusok, akik egyetértően láttamozták a két képviselő által kezdeményezett legeltetési törvényt.
Gál Károly képviselő érdeklődésünkre elmondta: egy több évtizede fennálló helyzetet kell megváltoztatni. „A megoldatlan problémák közé tartozik a legeltetés. Erdővidéki vagyok, és nálunk az állattenyésztés az egyik fő mezőgazdasági ágazat, ezért mindig visszatérő problémának érzékeltem. Legyen szó a juhászokról vagy a tehenészekről: sok esetben nem tartják be a legeltetési helyet és időt. A törvények szerint a helyi tanácsok feladata volt eddig, hogy kidolgozzanak egy legeltetési szabályzatot, ami alapján büntetéseket alkalmazhattak. Volt olyan közigazgatási egység, amely kidolgozta és alkalmazta, de volt olyan, amely nem. Az újdonság abban áll, hogy a helyi tanácsoknak kötelezővé tesszük a szabályzatok kidolgozását, és bárkinek, aki kint van a legelőn – legyen szó juhokról vagy tehenekről – kell ezentúl rendelkeznie egy, az önkormányzat által kibocsátott engedéllyel, amiben szerepelnek azok az adatok, amelyek alapján a polgármesteri hivatal embere vagy akár a rendőrség is megállapíthatja, hogy az érintett juhsereg vagy tehéncsorda a megfelelő helyen tartózkodik-e. De facto, ellenőrizhetővé akarjuk tenni ezt az ágazatot, persze büntetve azokat, akik nem tartják be a törvényt” – magyarázta a képviselő, aki szerint egy országos problémát próbálnak megoldani.
Könczei Csaba képviselő szerint az engedély nélküli legeltetés felszámolása a céljuk. „Bizonyos esetekben engedély nélkül zajlik ez a tevékenység, úgy, hogy a növénytermesztőknek vagy más gazdáknak kára származik belőle. Ezt próbáljuk ezzel a kezdeményezéssel kiküszöbölni. Immár több hónapja zajlik a folyamat, Gál Károly kollégámmal sikerült a szenátus szakbizottságát meggyőzni a tervezet jogosultságáról, amit a szenátus első házként el is fogadott. A lényege a tervezetnek: a tulajdonjogot ne csak a házakra és az udvarokra értelmezzük, hanem a mezőkön lévő parcellák esetében is, és aki ezt nem tartja be, lehessen kérdőre vonni” – emelte ki a leendő törvény lényegét Könczei Csaba.
