Az elnök közölte, hogy Oroszország el fogja fogadni a régiók lakosságának döntését, és biztosítani fogja a szakadár Donyecki és Luhanszki Népköztársaságban, valamint a teljes vagy részleges megszállás alá került Herszon és Zaporizzsja megyében a referendum lebonyolításának biztonságos feltételeit.

A Putyin által aláírt, a Kreml honlapján közzétett, szerdától hatályos rendelet értelmében a hadkötelezettség alá csak a tartalékban lévő állampolgárokat vonják be, akik az ukrajnai háború tapasztalatainak figyelembevételével további kiképzésben részesülnek, és a „különleges hadműveletben” részt vevő szerződéses katonákkal azonos javadalmazásban részesülnek. A bevonulás alóli felmentés az életkor, az egészségi állapot és a szabadságvesztésről szóló bírósági ítélet miatt lehetséges.

A régiók vezetőit utasították, hogy a mozgósítás során biztosítsák a sorozást. Az egyes régiókra vonatkozó sorkötelezettség időzítését és mértékét a védelmi minisztérium határozza meg.

Az orosz elnök hangsúlyozta, hogy Oroszország területi épségének védelme érdekében minden rendelkezésére álló eszközt fel fog használni, és „ez nem blöff”. Azt állította, hogy a Nyugat szét akarja rombolni Oroszországot.

Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter közölte, hogy a Vlagyimir Putyin orosz elnök által elrendelt részleges mozgósítás 300 ezer embert érint, az ország mobilizációs tartaléka pedig 25 millió ember. 

Ukrajna fegyvereket kér

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök tegnap arra szólította fel a világ vezető politikusait, hogy a háborús helyzetre tekintettel mondjanak le a semlegesség álláspontjáról, az Egyesült Államokat pedig arra, hogy ösztönözze a többi demokratikus országot, segítsenek többet, adjanak még több fegyvert Ukrajnának. Mint mondta, az agresszor elleni harcban nem lehet félreállni és nem kifejezni egyértelműen álláspontunkat. Nem lehet egyensúlyozni a jó és a rossz, a fény és a sötétség között, választani kell egy oldalt. Zelenszkij felhívta a figyelmet annak fontosságára, hogy a szabad világ őrizze meg egységét az Oroszországgal szembeni büntetőintézkedések kérdésében. Az ukrán elnök szerint a legfontosabb szankció, amelyet Oroszországgal szemben alkalmazni kell, az, hogy ismerjék el a terrorizmust támogató államként.

A kétségbeesés jelei

Vlagyimir Putyin orosz elnök lépései, a részleges mozgósítás, valamint a megszállt ukrán területek annektálására irányuló népszavazási kezdeményezések mind azt mutatják, hogy kétségbeesett az orosz katonai kudarcok miatt – jelentette ki Peter Stano európai uniós külügyi szóvivő az Európai Bizottság tegnapi sajtótájékoztatóján.

Stano szerint azok a lépések, amelyeket az orosz államfő szerdán jelentett be, újabb bizonyítékai annak, hogy Putyint nem a béke érdekli, hanem az, hogy tovább fokozza a háborút. A szóvivő arra is felhívta a figyelmet, hogy az orosz elnök nagyon veszélyes nukleáris hazárdjátékot játszik, ezért a nemzetközi közösségnek nyomást kell gyakorolnia rá, hogy hagyjon fel felelőtlen viselkedésével. Elfogadhatatlan hogy Putyin a „nukleáris fegyvereket használja terrorarzenálja részeként” – hangsúlyozta Stano.

Elmondta, hogy az uniós tagállamok koordinációs megbeszélést tartottak az EU válaszlépéseiről, de nem árult el részleteket az esetleges intézkedésekről.

Megerősítette, hogy a megszállt ukrajnai területek jogilag továbbra is Ukrajna részei maradnak, bármilyen eredményt is hoznak az illegális, látszatnépszavazásra irányuló orosz tervek, az EU azt soha nem fogja elismerni.

Charles Michel, az uniós tagállamok vezetőit tömörítő Európai Tanács elnöke azt írta: „A Kreml mozgósít, miközben az országok az ENSZ-közgyűlésben az együttműködésért, biztonságért és jólétért dolgoznak”. Hozzátette: ebben a háborúban egy agresszor van, Oroszország, és egy áldozat, Ukrajna. Az EU továbbra is rendíthetetlenül támogatja Ukrajnát.

Az Európa Tanács főtitkára, Marija Pejčinović Burić tegnap közzétett közleménye szerint az orosz erők által elfoglalt ukrán területeken bejelentett népszavazás a két ország közötti konfliktus további fokozódásához vezethet, megtartása Ukrajna területi integritásának megsértését jelenti. Marija Pejčinović Burić kijelentette: a luhanszki, a donyecki és a herszoni régióban az Oroszországhoz való csatlakozásról tervezett népszavazást nem lehet megtartani az alapvető demokratikus elvek tiszteletben tartása mellett. Megszállás alatt tartott, fegyverek felügyelte népszavazás eredményét nem lehet elfogadni és elismerni – húzta alá.

Az orosz mozgósításra Ukrajna nagyobb támogatása lenne a megfelelő válasz – reagált Miloš Zeman cseh államfő. Az orosz mozgósítás valószínűleg az utóbbi időben elért ukrán katonai sikerek következménye. Erre a megfelelő válasz az lenne, ha megnövelnénk az Ukrajnának szánt segítséget, és nemcsak katonai téren – vélte a cseh államfő.

Miloš Zeman korábban nagyon oroszbarát politikát képviselt, de az Ukrajna elleni orosz háború februári kezdete után a véleményét radikálisan megváltoztatta.

Petr Fiala cseh miniszterelnök úgy látja, hogy Oroszország a mozgósítással az ukrajnai háború további fokozására törekszik. A kormányfő szerint a döntés újabb bizonyítéka annak, hogy a háborút Oroszország robbantotta ki, és őt kell agresszornak tekinteni. Az uniós országok egyetértenek abban, hogy szükség van Ukrajna további támogatására, mégpedig humanitárius, katonai és pénzügyi téren egyaránt – szögezte le a cseh kormányfő.

Nyugalomra intenek

Vlagyimir Putyin orosz elnök pánikba esett, mert azt látja, hogy Ukrajna nyugati segítséggel kezd sikeresen fellépni az orosz agresszió ellen – jelentette ki Mark Rutte holland miniszterelnök tegnap Hágában a parlament ülésén. Szerinte nem növekszik az Oroszország felől érkező veszély, mert Moszkvának sem érdeke, hogy „érdekes eszközökhöz nyúljon”. A holland kormányfő azt mondta, most hidegvérre van szükség, azonban éberségre hívta fel a figyelmet.

Alexander De Croo belga szövetségi miniszterelnök tegnap hasonlóan reagált, mint a holland miniszterelnök, és nyugalomra szólított fel. „Nem szabad olajat öntenünk a tűzre. Nem szabad indulatból reagálni” – jelentette ki. De Croo szerint a Nyugatot nem lehet megfélemlíteni, a nukleáris fenyegetés nem újdonság, ezt már Moszkva korábban is bevetette. A kormányfő emlékeztetett arra, hogy Belgium a konfliktus kezdete óta összesen 55 millió euró értékben küldött fegyvereket Ukrajnának. Egyértelműnek kell lennünk a hozzáállásunkban, és továbbra is támogatnunk kell Ukrajnát – hangsúlyozta.

Peszkov kimagyaráz

Az oroszországi részleges mozgósítás bejelentését követően nem született döntés az Ukrajna elleni „különleges hadművelet” státusának megváltoztatásáról és a hadiállapot bevezetéséről – jelentette ki Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő Moszkvában. Vlagyimir Putyin orosz elnök elrendelte a részleges mozgósítást Oroszországban. Egyebek között elmondta, hogy a különleges hadművelet övezetében az érintkezési vonal hossza meghaladja az ezer kilométert, továbbá az orosz és szakadár szövetséges erők nemcsak neonáci formációkkal, hanem valójában a kollektív Nyugat teljes katonai gépezetével állnak szemben, ami szerinte Oroszország létét fenyegeti.

Josep Borrell uniós kül- és biztonságpolitikai főképviselőnek azzal a kijelentésével kapcsolatban, hogy független törvényszéken kell felelősségre vonni az orosz „háborús bűnösöket”, Peszkov felhívta az EU fő diplomatájának figyelmét arra, hogy a kijevi rezsim szerinte 2014 óta követ el ilyen bűnöket a Donyec-medencében. Mint mondta, az ott megölt ártatlan civilek és gyermekek sorsa Borrellt sohasem érdekelte. Hozzátette, hogy az uniós diplomácia vezetője elvesztette tekintélyét Oroszországban „teljesen megengedhetetlen kijelentései miatt”, és Moszkva ezentúl így is viszonyul majd a nyilatkozataihoz.

Az orosz parlament alsóháza kedden az ENSZ-közgyűléshez, valamint világ parlamentjeihez intézett felhívást fogadott el, amely „az Ukrajnából kiinduló, az európai békét és stabilitást fenyegető veszélyre” figyelmeztetett. Az orosz képviselők felszólították a közgyűlést, valamint a világ „józanul gondolkodó” politikusait és képviselőit, hogy ítéljék el határozottan az Egyesült Államok és a NATO veszélyes lépéseit, amelyek „a kijevi rezsimet nagyszabású konfrontációra ösztönzik”.

A jelentést Leonyid Szluckij, az alsóház külügyi bizottságának elnöke készítette elő, aki nem kapta meg az amerikai vízumot ahhoz, hogy a világszervezet New York-i székhelyére utazhasson. Ezt Moszkva az ENSZ-központnak otthont adó Egyesült Államok általi kötelezettségszegésnek minősítette.