Agronómusra mindig volt, van és lesz is szükség a mezőgazdaságban, a talajok hasznosításában, a mindennapi kenyér előteremtésében. A közelmúltban az agrármérnökök a közös gazdaságokban (termelőszövetkezetek, állami gazdaságok) a termelés technikai részét biztosították, már ahogy tudták, irodából.
A világváltozás után az agrárszakemberek szerepe is megváltozott. Amellett, hogy szervezik, irányítják a gazdálkodás műszaki-szakmai részét, most szívvel-lélekkel, de személyes jelenlétükkel is hozzájárulnak a mezei munkához. Talajművelés, vetőmag-biztosítás, a vetés, növényápolás, növényvédelem stb. tervezése hárul rájuk, de gazdálkodásuk legfontosabb szakaszában, a betakarításban is részt vesznek. Ma itt kell nagyon odafigyelni, hogy a termés minél kevesebb veszteséggel kerüljön be a raktárakba.
Szentivánlaborfalva gazdálkodói egyrészt szerencsések is, hogy a Szépmező-rónaságon gazdálkodnak, ahol a talajviszonyok, de más jó termelési feltételek is adottak (gépesítés, öntözés stb.). Az idei szélsőséges időjárás ellenére is el lehet mondani, hogy a szakértelem és az odafigyelés meghozta a várt eredményeket. És mit lát az ember? Most, az őszi, szeptemberi napokon a burgonya betakarításánál a kombájnok működését három agrármérnök is felügyelte egy időben, de más-más parcellákon, a negyedik pedig a válogatást, elraktározást intézte. Ezek a fiatal agrármérnökök a mezőgazdaság szebb jövőjét is garantálják. Ifjú Pakuci Tamás, N. Kányádi Koppány, Gábor Lehel és Apor András fiatal szakemberek és egyben jó gazdák is. Esténként a számítógépek előtt, nappal a Szépmező asztalán dolgoznak nagy szeretettel és odaadással.
N. Kányádi Mihály,
Szentivánlaborfalva
