A Székelyföldi Magyar Újságírók Egyesülete (SZMÚE) által létesítendő Székelyföldi Magyar Sajtóháznak ugyanaz a szerepe, mint magának az egyesületnek: elősegíteni a székelyföldi, erdélyi, a Kárpát-medencei magyar újságírók együttműködését, lehetőséget teremteni, hogy megismerjék egymás munkáját, szakmai sikereit, nehézségeit, megosztani a szakmai tapasztalatokat, tanulni azokból és továbbadni a fiatalabb nemzedékeknek, közös alkotóműhelyben teremteni újabb szellemi értékeket és azokat eljuttatni a magyar nyelvterület minél szélesebb rétegeihez – fogalmazták meg a SZMÚE hétvégi sepsiszentgyörgyi rendezvényeinek egyikén a résztvevők, amelynek éppen az volt a célja, hogy ötleteket gyűjtsenek a sajtóház hasznosítása érdekében.
A pénteki kerekasztal-beszélgetést megelőzően a SZMÚE meghívottai megtekintették a Sepsiszentgyörgy határában felépített sajtóházat. Amint arról korábban tudósítottunk, ennek megvalósításához az első lépést egy adományban kapott telek jelentette, a sepsiszentgyörgyi Cicproiect Kft. szintén adományként készített építési tervet számára, az építés Magyarország Kormánya, a Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkársága és a Bethlen Gábor Alapkezelő jóvoltából vált lehetségessé, a kivitelező a Bil & BGM Construct Kft.
Napjainkban megnövekedett az írástudók felelőssége, és mivel a médiában dolgozóknak lehetőségük van arra, hogy átlássák az életünket meghatározó különböző rendszereket, folyamatokat, ezért fontos, hogy együttműködjenek, adják át egymásnak az információkat, és Kárpát-medencei összefogásban jelenítsék meg a problémákat, ezek között kiemelt helyen a kisebbségi kérdéseket – összegezhetőek Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsa elnökének köszöntő gyanánt elmondott gondolatai. Bedő Zoltán, a SZMÚE elnöke megköszönte a háromszéki önkormányzat támogatását, hangsúlyozva, nem első alkalommal és, reméli, nem utoljára segíti törekvéseiben az egyesületet, a sajtóházról pedig elmondta, egyfajta szellemi központként kell majd annak működnie.
A jelen lévő háromszéki, erdélyi, magyarországi, Erdélyből elszármazott ausztráliai újságírókat köszöntötte Spányi Antal székesfehérvári katolikus megyés püspök, a Magyar Katolikus Rádió igazgatója, akinek levélben elküldött üzenetét Csermák Zoltán, a Duna Televízió egykori marketingigazgatója olvasta fel. A sajtóház építéséhez levélben gratulált a SZMÚE-nek Máriás Endre, a Vajdasági Magyar Újságírók Egyesületének elnöke, Dunda György, a kárpátaljai Kárpáti Igaz Szó főszerkesztője – gondolataikat Szekeres Attila, a SZMÚE külkapcsolati felelőse, a székház hasznosításáról szóló kerekasztal-beszélgetés moderátora olvasta fel –, videóüzenetet küldött Molnár Judit pozsonyi újságíró.
Amíg szellemi értelemben a ház üres, addig nincs haszna – indította a Székelyföldi Magyar Sajtóház hasznosítása érdekében szervezett ötletbörzét Galbács Pál, az építkezés kezdeményezője, elindítója, támogatója, a SZMÚE tiszteletbeli elnöke. Szerinte fontos, hogy az első lépés legyen sikeres, ehhez ellenben az kell, hogy a jó ötletek mellett a technikai felszereltség is rendelkezésre álljon ezek kivitelezésére. Gondol olyan tevékenységekre, amelyek révén középiskolásokkal szerettetnék meg a szakmát, de a fotó és a videó műfajában is lehetőség legyen kipróbálni az alkotómunkát vagy éppen véglegesíteni az elkészített nyersanyagot.
A javaslatok között elhangzott: különböző képzéseket, korszerű és vonzó oktatási programokat, szakmai műhelymunkákat, táborokat, zenés irodalmi esteket kellene szervezni, fotókiállítást rendezni, meghívni különböző területek szakértőit, helyet biztosítani egy kis sajtótörténeti saroknak, de az is fontos, hogy a bárhonnan érkező magyar újságírók ebben a házban megpihenhessenek, éppen készülő alkotásukat nyugodt körülmények között befejezhessék, megismerjék Háromszék építészeti, kulturális és egyéb értékeit, hagyományait.
A végső következtetés szerint a legfontosabb, hogy folyamatos legyen ebben a házban a tevékenység, szinte egymásnak adják majd a kulcsot az események szervezői és résztvevői, s bár a sajtóház létrehozói tudják, hogy ez nem megy egyik napról a másikra, bíznak abban, ha fokozatosan is, de sikerül egyfajta szellemi központtá alakítani. Sokféle tartalommal és lehetőséggel, de mindenképpen a magyar közösség javára.