Az első szakaszban kérdőívek segítségével térképezték fel az ágazatban felmerülő problémákat. Claudia Mühlenfeld, a németországi koordináló csoport tagja rámutatott: az adatok nagyobbik részét már sikeresen feldolgozták, és ebből többek közt arra is fény derült, hogy a hazai vállalkozók nem élnek az internetes értékesítési lehetőségekkel. A hazai egyetemek és más, tudományos munkát végző intézmények fejlesztései nem veszik figyelembe a vállalkozók igényeit, így eddig nem álltak elő olyan technológiai megoldásokkal, amelyeket a fafeldolgozás során lehetett volna hasznosítani. Mühlenfeld szerint a felmérésekből az is kiderül, hogy a vállalkozók nem bíznak az államban, sokan úgy érzik, hogy a hivatalos intézkedések nem segítik, hanem korlátozzák munkájukat.

A rendezvény házigazdája, Bagoly Miklós Asimcov-elnök a Pro Wood klaszter eddigi tevékenységéről számolt be. Tamás Sándor szerint az egységes faipari képviselet nemcsak az anyagi erőforrások takarékos felhasználását jelenti, hanem választ is ad a régióban egyre növekvő munkanélküliségre. A klaszter azért is fontos, mert javítja a tudományos intézetek és a vállalkozói réteg közti kommunikációt ― fejtette ki a megyei tanács elnöke.

A találkozón elhangzott, Magyarországon a klaszterbe tömörült faipari vállalkozók negyvenszázalékos piaci részesedéssel bírnak. A klaszter lényege olyan termelési és értékesítési szövetség létrehozása, amely csökkenti a termelési költségeket, és növeli az értékesítési potenciált. Háromszé­ken több mint háromszáz vállalkozó dolgozik a faiparban, a megye gazdaságának húsz százalékát ez az ágazat teszi ki.

(Kiss Bence―Fer-)