A nemzetállami hatóságoknak és politikának az a törekvése ugyanis, hogy célba vett falvakat kiforgassák önállóságukból, itt is szedte és szedi áldozatait továbbra is. Romániában tizenháromezernél több vidéki, falusi település létezik, a községek száma ennek negyedével sem ér fel, az erőszakos összevonások nemegyszer fölöttébb károsan hatottak ki az alárendelt falvakra, sokszor pedig kimondottan az elsorvasztás szándékából születtek.

Néhány ilyen mesterségesen létrehozott község felbomlott ugyan az elmúlt évek során, de még korántsem értünk a folyamat végére, az megkezdődött.

Külön jelentősége van ennek Erdély vegyes vidékein, ahol a magyar falvakat hátrányukra vonták össze román településekkel, vagy úgy, hogy elköltöztették a községközpontot is, vagy úgy, hogy azt a népesség településen belüli keverésére használták fel. Az az erdélyi rend, mely évezreden kereszül etnikailag különálló településhálózatot tartott fenn az itt élő nemzetek számára, azok érintkezésében és érdekvédelmében is szerepet játszott, szolgálta az együttműködés, a saját művelődés céljait is. A nemzetépítés agresszív változatát művelő kormányok a többségi demokrácia zsarnoki uralmának úgy vetették alá a magyar falvakat, hogy közigazgatásilag román falvakkal vonták őket össze, s ahelyett, hogy egy hagyományosan kiegészítő vagy mellérendelő jellegű viszony meghonosítását szorgalmazták volna, erőszakkal alá- és fölérendeltségi viszonnyá torzították a két faluközösség kapcsolatát. Magyar falvak százai indultak sorvadásnak annak következtében, hogy községháza, orvosi rendelő, művelődési ház, könyvtár, iskola, gazdasági irányító szervek és egységek stb. elköltöztek belőlük vagy leépültek bennük, a közösségtől megvonták a közös tervezés és cselekvés lehetőségét, a települést lefokozták közigazgatásilag éppúgy, mint gazdaságilag, kultúrközösségileg. Amit ma az EMNT szorgalmaz, messzemenően időszerű, s a székelységnek így magyarázható meg: ami nekünk az autonómia, az a vegyes, román többségű vidékek magyar településeinek a sajátos jogállás. E falvakat ismét önállóvá kell tenni akár a községen belül is, illetve gondoskodni kell arról: bennük a nemzetiségi jogok gyakorlása, az anyanyelvhasználat, a továbbtanulás és az egészségügyi ellátáshoz, méltó életkörülményekhez való jog stb. ne szenvedjen csorbát.