Ez az kőgazdag Krőzus műholdjaival segítette az ukrán katonaságot. Így az orosz–ukrán háború elején amolyan népi hősnek számított Ukrajnában. Nem tudni, minek köszönhetően, de most köpönyegforgatásba kezdett. Felvetette ugyanis, hogy miként lehetne véget vetni az ukrajnai háborúnak.

Nem értem, hogy miért lenne jó neki, ha befejeződnének a harcok, mert mindenféle rakétákat is gyárt, amelyeket el lehetne adni gyilkolási céllal is. (Cégei gyártották a Falcon rakétákat, és 422 darab Starlink műholdat indítottak el, amelyek internet-szolgáltatást biztosítanak.) Lehet, attól fél, hogy kitör egy atomháború, embermilliók pusztulnak el, így nem lesz keletje elektromos autóinak, és kihalnak internet-szolgáltatásai fogyasztói is.

A milliárdos felkérte a Twitter felhasználóit, hogy mérlegeljék a háború befejezésére vonatkozó elképzeléseit. Javasolta, hogy a négy, Oroszország által annektált régióban tartsanak újabb népszavazást ENSZ-felügyelettel, és ha a nép úgy döntene, Oroszországnak távoznia kell Ukrajna keleti régióiból. Azt is mondta, hogy a Krímet hivatalosan ismerjék el Oroszország részeként. (A felhasználók hatvan százaléka javaslatai ellen szavazott.)

Szavaira kiakadtak az ukránok, vezérükkel, Zelenszkijjel az élen, és Ukrajna távozó németországi nagykövete elküldte Muskot melegebb éghajlatra.

Nem értem, Musk miként képzel el egy újabb népszavazást. Az oroszok most tartottak egyet (amit rajtuk kívül senki nem ismert el) az elfoglalt területeken a térség hovatartozásáról, és Putyin Oroszországhoz is csatolta azokat ízibe. (Ezt sem ismerte el senki.)

A népszavazás állítólag a polgárok akaratának érvényesítése és a hatalomgyakorlás általános és legerősebb formája. De ha ez ilyen jó dolog, akkor miért nem szerveznek Svájcon kívül (ahol nagy divat) máshol is? (Vajon ki dönthetné el, hogy egy népszavazás érvényes-e vagy sem?) Svájcban 1848 és 2006 között összesen 543-at tartottak, és azok több mint felét az utolsó 35 évben. Mind érvényesek voltak és eredményük kötelező. Nálunk is volt népszavazás 2009-ben, ami 300-ra csökkentette volna a parlamenti képviselők számát. Így lett aztán a 470 képviselőből 588.

A 2017-es katalán népszavazást, amelyen a résztvevők nyolcvan százaléka a független katalán állam létrehozását támogatta 2 020 498 szavazattal, a spanyol állam alkotmányellenesnek tartotta, és annak eredményét is. Az unió szintén.

Nagy-Britanniában is tartottak egyet, amely után az angolok angolosan le is léptek az unióból. Azt mindenki elismerte.

2014-ben szintén volt egy népszavazás Skóciában, az Egyesült Királyságtól való függetlenedésről. A szavazók többsége a királyságban való maradásról döntött, és az is érvényes volt. A fukar skótok nem nyughatnak, és 2023-ban újabb népszavazást akarnak. Lehet, hogy ha az együtt maradás ellen szavaznak, akkor azt törvénytelennek nyilvánítják?

Az első világháborúban vesztes Magyarországnak és Ausztriának megengedték, hogy „egymás rovására” népszavazást tartsanak Sopron és környékének hovatartozásáról 1921. december 14. és 16. között, és Sopron magyar maradt. A békecsinálóknak különben eszük ágában sem volt máshol engedélyezni népszavazások kiírását a sokat emlegetett önrendelkezési elv szerint, mert akkor valószínű, ma nem így nézne ki a világtérkép. A különféle hatalmak mindig jobban tudták és tudják, hogy mi az érdeke azoknak, akiket uralmuk alá hajtottak, és ezért meg sem kérdezik tőlük, hogy esetleg mit szeretnének.

Lehet, hogy nem ártott volna népszavazást tartani még az oroszok támadása előtt a vitatott ukrán régiókban, amelyre megfigyelők százait (vagy ezreit) küldhették volna az ENSZ-ből, az Európai Unióból, az Egyesült Államokból, és máshonnan. Annak eredményét figyelembe véve, esetleg nem halnának ma meg százak, és nem menekülnének ezrek. Nem lenne gazdasági világválság és energiakrízis. Nem fenyegetné a világot atomháború, élelmiszerhiány, és nem kellett volna újraindítani a büdös, szennyező szénerőműveket.

De úgy látszik, van, akiknek ez így jó.