Úgy tűnik, hosszú idő után végre sikerült fogást találni a székelyföldi magyar polgármesterek életét megkeserítő, ügyeletes feljelentő szerepében tetszelgő Dan Tanasăn. Nem az önkormányzatok jogászainak, nem is az érdekképviselet hatalmas apparátusának, hanem Árus Zsolt civil aktivistának és a Székely Figyelő Alapítványnak.
Ő derítette ki a kormányhoz intézett petíciók révén, hogy évekkel ezelőtt törölték azt a határozatot, amely szerint minden román feliratnak kötelező módon a magyar fölött kell szerepelnie, az új szabályozás szerint ez csak a településtáblákra és a polgármesteri hivatalokra vonatkozóan kötelező.
Az időközben AUR-os képviselővé előlépett Tanasă, aki nem sepsiszentgyörgyi szülőhelyén, hanem egy bukaresti körzetben nyert mandátumot, több mint egy évtizede keseríti a székelyföldi polgármesterek életét, perek sorával bombázza őket a magyar feliratok elhelyezésének módjáért, zászlókért, újabban pedig a közösségi oldalakon használt nyelvért. Elöljáróink sorra veszítették a pereket vele szemben, a román bíróság többnyire neki adott igazat, ha pedig véletlenül nem, indult az újabb roham egy újabb kifogással. Eljárásainak tekintélyes volt anyagi következménye is, de még több a velük járó bosszúság, sokak életét megkeserítette, hogy újra és újra sikerült teljesítenie kitűzött célját: a taláros testületekkel karöltve bizonyította: a Romániában élő magyarság alárendelt, másodrangú, anyanyelvén írt feliratai legjobb esetben csak a román alatt szerepelhetnek.
Az RMDSZ a törvényhozásban, a jogszabályok egyértelműsítésével, kiigazításával próbálta kihúzni Tanasă méregfogát, nem sikerült, és az önkormányzatok jogászai sem találták meg a módját érvei semlegesítésének. Egy civil aktivistára volt szükség, aki még csak nem is jogász, de időt, energiát nem sajnálva ellentámadásba lendült, és úgy tűnik, eredményes lehet. A kétnyelvű feliratok kihelyezésének módját vitatva az volt a kiinduló pontja, hogy a 2001/1206-os kormányrendeletben, amelynek az ugyanazon évben elfogadott 215-ös közigazgatási törvény alkalmazását kellett tartalmaznia, olyan tételek szerepelnek, amelyek túllépik az eredeti jogszabály előírásait. Erre hivatkozva nyerte sorra a pereket Tanasă, így Árus Zsolt erre kért magyarázatot a kormánytól. A válasz a Fejlesztési, Közmunkaügyi és Közigazgatási Minisztériumtól érkezett, amelyből kiderült, a 2019-ben elfogadott Közigazgatási Törvénykönyv hatályon kívül helyezte a 2001/215-ös törvényt, így az annak végrehajtását szabályozó 2001/1206-os kormányhatározatot is. Tehát az a jogszabály, amelyre hivatkozva Tanasă pereket nyer, már nem is érvényes.
A Székely Figyelő Alapítvány ismét bírósághoz fordult és kéri, érvénytelenítsék a feliratok konkrét formájára vonatkozó cikkelyeket, és ebben az az érdekes, bármi lesz a per kimenetele, nyernek. Ha elfogadják érveiket és törlik a problémás előírásokat, azokra hivatkozva többé nem lehet pert indítani, ítéletet hozni, ha pedig a minisztériumnak ad igazat, és azt állapítja meg, hogy a 2001/1206-os kormányhatározat már nincs érvényben, akkor lényegében ugyanaz a helyzet.
Apró kis győzelem lehet, de győzelem, amely nem azért fontos, mert gátat vethet Dan Tanasă gáncsoskodásainak, hisz valószínű folytatja áldatlan kampányát, legfennebb a perek egy részéről mond majd le, de talál helyettük másokat. Sokkal lényegesebb az, hogy Árus Zsolt és alapítványa megmutatta, érdemes szembeúszni az árral, nem szabad beletörődnünk a megtűrt, másodrangú állampolgár szerepbe és bárki áll Tanasă mögött, legyőzhető, saját fegyverével.
Borítókép: Főtér