Az idei díjazottak a térség természeti értékeinek elkötelezett védői és tanítói, akik azért munkálkodnak, hogy Székelyföld értékes természeti környezete fennmaradjon, tovább öröklődjön, hogy a következő generációk számára is gazdag, élhető legyen. Háromszékről Kakas Zoltán néprajzkutató, a legendás Bao-Bao természet- és népismereti túrák szervezője, Hargita megyéből Demeter László biológus, ökológus, míg Maros megyéből Sárkány-Kiss Endre biológus, hidrobiológus, a magyar ökológia szak elindítója vehette át az elismerést.

A péntek esti ünnepség hangulatát különleges vadászkürtös beköszönés adta a Székely Vadászkürt Egyesület és a Koronauradalmi Vadászkürt Egyesület tagjai jóvoltából, illetve népdalokat énekelt István Ildikó is. A díjazás helyszínének kiválasztása sem véletlenszerűen történt – hangzott el, itt tartották ugyanis a nap folyamán az idei Székelyföldi Vadásznapok szakmai rendezvényeit, egy konferenciát, valamint egy képzőművészeti kiállítást is nyitottak.

A rendezvényen házigazdaként Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke köszöntötte az egybegyűlteket, beszédében hangsúlyozva, mindig felemelő és megható pillanat az Orbán Balázs-díjak átadása, hiszen Székelyföld lámpásembereit köszöntik. Rámutatott, az idei díjazottak nagy tudású, szülőföldünk természeti és néprajzi értékei iránt elkötelezett személyiségek, akik évtizedeken át nagy önfegyelemmel és kitartással tevékenykedtek, „sokszor pénz és taps nélkül is szolgálták szülőföldünket, védték és népszerűsítették a hagyományos kultúrtájat, ismertették természeti értékeinket”. Jelezte azt is, munkásságuk annak okán is rendkívül értékes, „hogy évtizedeken át szellemi támaszai és útmutatói voltak a fiatal nemzedékeknek”, megosztották és megosztják tudásukat. „Önöknek köszönhetően nemzedékek nőttek fel úgy, hogy nemcsak megismerték, de szeretik és értékelik Székelyföld, Erdély természeti értékeit, megtapasztalták az együvé tartozás örömét, a szülőföld megtartóerejét” – fogalmazott Tamás Sándor.

Tóth László főkonzul, Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusának vezetője a díj üzenete kapcsán kifejtette, igen fontos elismerni „a széki látókörön túlmutató, közös székelyföldi ügyekért végzett” tevékenységeket. „És itt, ezúttal a közös székelyföldi ügyeken van a hangsúly, nem lebecsülve a széki szinten megfogalmazott ambíciókat és terveket. De ebben a díjban és eseményben Székelyföld egységén és oszthatatlanságán van a hangsúly” – szögezte le beszédében a diplomata.

„A jó nevelőt nem az oklevél, hanem az elhivatottsága teszi alkalmassá a feladatra” – jelentette ki Vargha Mihály, a Székely Nemzeti Múzeum igazgatója, aki Kakas Zoltán, Háromszék díjazottjának pályáját méltatta. Munkássága fontos állomásaiként felidézte az általa szervezett Bao-Bao sátortáborokat, a számtalan kirándulást, az 1975-ben megalapított Nemere Természetjáró Kört, a Lassúági környezetvédelmi terület létrehozását, az omlófélben lévő gyertyánosi iskolaépület tatarozását, Háromszék turistaútvonalainak jelfestéseit, továbbá „a szakma által nyilvántartott könyvek”, multimédiás CD-k megírását, kiadását. „Fiatalon, autodidakta módon hiedelmeket gyűjtöttél, növényeket azonosítottál, települések történelmi múltjával foglalkoztál, régészeti ásatásokba kapcsolódtál be. Fényképezőgéppel a nyakadban dokumentáltad a natúra és a kultúra megannyi szegmensét. És mindazt, amit tanultál, észleltél, láttál, továbbadtad. A „csak úgy spontánul” hirdetett túrákra, táborokba olyan emberek jelentkeztek, akik azóta Erdély és Székelyföld színe-javához tartoznak. Mind véleményformáló emberek, akikre odafigyelnek és még hányan és hányan vannak, akik valami olyasmit kaptak tőled, amit az iskola nem tudott megadni” – fogalmazott Vargha Mihály.

Kakas Zoltán rövid hozzászólásában az egyedi tájérték fontosságára hívta fel a figyelmet, úgy vélte, szükség van ezek beazonosítására, népszerűsítésére és védelmére, hiszen azokat igen kevesen ismerik.

Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke ismertette, térségük egy olyan embert díjaz, „aki a rossz politikai döntések és a felelőtlen politikusok társadalommegosztó tevékenysége mentén próbált tiszta vizet önteni a pohárba”. Hozzáfűzte, „sokan és sokáig úgy gondolták, hogy a természetvédelem a legnagyobb bűn, amit a székely ember elkövethet a világon, idő és kitartás kellett ahhoz, hogy ez a szemlélet megváltozzon”. Hargita megye díjazottja, Demeter László biológus azonban „konszenzusteremtő és okító magatartásával” olyan tevékenységet fejtett ki az előző években, melynek Európa-szinten is visszhangja van – mutatott rá, ezért tartották érdemesnek az Orbán Balázs-díjra. Mint az méltatásában elhangzott, Demeter László azt vallja, hogy mindannyiunknak tudatosítani kellene magunkban, hogy „a természetvédelemre nem a természetnek, hanem nekünk magunknak van szükségünk, úgy, mint a tiszta vízre és levegőre. Nem jót cselekszünk, hanem magunk és utódaink életminőségét javítjuk, ha nem hagyjuk tönkretenni a természetet, nem hagyjuk eltűnni a ritka, vadon élő állatokat, növényeket.”

Markó Bálint egyetemi oktató, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem rektorhelyettese Sárkány-Kiss Endre életpályája kapcsán méltatásában úgy fogalmazott, „kevés olyan ember van, aki nála nagyobb odaadással viszonyult volna közösségi dolgokhoz, időt, energiát nem kímélve. Egy személyben intézményteremtő, közösségépítő, kutató és tanár, és mai napig, idős kora ellenére is, jó pár évvel nyugdíjazása után is, végzi, teszi munkáját töretlenül.” Mint elhangzott, „életműve nem mérhető csupán hosszú, tekintélyes publikációs listájával, számtalan pályázatával, kutatási programjával”, annak „szerves része a kolozsvári, erdélyi magyar biológus- és ökológusképzés újraindítása és fejlődő pályára állítása, valamint számtalan erdélyi magyar szakember, egyetemi és iskolai tanár pályájának egyengetése. És mai napig is mindezek jegyében tevékenykedik”. Sárkány-Kiss Endre az elismerés átvételét követően elmondta, bár korábban már magyarországi állami kitüntetéseket is kapott, „az különösen jó érzés, hogy itthonról érkezik az elismerés”. Mosolyogva jegyezte meg, „nem ezért dolgozik az ember, de jólesik”.

Mint az az ünnepségen elhangzott, az Orbán Balázs-díjat Hargita, Kovászna és Maros megye önkormányzata közösen hozta létre. A névválasztást az indokolja, hogy Orbán Balázs alakította ki elsőként Székelyföldről a legátfogóbb és leghitelesebb képet, kora közállapotait felmérve pedig a jövőt megalapozó fejlesztést, modernizációt szorgalmazott. A kétoldalas ezüstből készült vert érmét emléklap és pénzjutalom kíséretében adományozzák a megye elöljárói.