Az 1848. október 16–18-án Agyagfalván tartott Székely Nemzeti Gyűlés évfordulója alkalmából több civil és hagyományőrző szervezet közreműködésével Békét a honban! címmel kétnapos ünnepi rendezvényt szervezett Agyagfalván Bögöz község önkormányzata és az RMDSZ udvarhelyszéki szervezete. Utóbbi szándéka az évenkénti megemlékezést az egész Udvarhelyszékre, majd a teljes Székelyföldre kiterjeszteni azzal a céllal, hogy „megvitathassuk ügyes-bajos dolgainkat és közelebb kerülhessünk egymáshoz, mert csakis összefogással tudunk megmaradni, és közösen kell jövőt terveznünk Székelyföldön”. Vasárnap az egykori nemzetgyűlés helyszínén felolvasták az agyagfalvi kiáltványt. A rendezvények hangulatát hatvan huszár felvonulása és díszőrsége tette emelkedettebbé.
A Szent Korona
Szombaton a református templom előtti téren, a művelődési ház oldalánál emlékművet avattak. A rendezvény huszárok felvonulásával kezdődött. A székelyudvarhelyi 11. Székely Határőr Huszárezred Szász Dénes kapitány, a Marosvásárhelyi 9. Magyar Királyi Honvéd Huszárezred mezőpaniti egysége Bodó Benjámin kapitány vezetésével sorakozott fel.
Az egybegyűlteket Kászoni Szilárd helybeli református lelkész köszöntötte, majd Almási Roland Márk, Kunszállás testvértelepülés polgármestere jelképesen átadta adományukat, a Szent Koronának a községükben álló millenniumi emlékművön látható, kétszeres nagyságban megjelenített domborművének bronz mását, Szűts Tamás szobrászművész alkotását. Agyagfalván két kopjafa közé szerelték az alkotást. Ülkei Zoltán, Bögöz község polgármestere köszönetet mondott az ajándékért. Miholcsa József hagyományőrző alezredes, a marossárpataki 15. Mátyás huszárcsapat vezetője bemutatta az általa ez alkalommal viselt egyenruhát, melynek zsinórozása nem a Mátyás-huszárok vörös díszítése, hanem arany, pont olyan, amilyet az agyagfalvi nemzetgyűlést összehívó Berzenczei László kormánybiztos hordott. A nap huszárbállal és tábortűzzel zárult az agyagfalvi réten.
Vasárnap a Székely Nemzeti Gyűlés emlékműve előtt ökumenikus istentisztelettel kezdődött az ünnepség. Kászoni Szilárd helybeli református lelkész köszöntője után igét olvasott Páll Attila Csaba fiatfalvi lelkész, a Székelyudvarhelyi Református Egyházmegye esperese, majd Demeter Sándor Loránd székelyderzsi lelkész, az Unitárius Lelkészek Szövetségének elnöke prédikált, végül Madarász Attila bögözi plébános mondott imát.
Az ünnepi szónoklatok során kiemelték, hogy a Magyar Országgyűlés 2018-ban meghozott döntése október 16-át a székely-magyar összetartozás napjává nyilvánította. Ülkei Zoltán polgármester emlékeztetett, 174 évvel ezelőtt Agyagfalván a székelység a magyar nemzet részeként határozta meg önmagát, kiállva a magyar állam mellett. A székely nemzetgyűlésen jelen lévő hatvanezer ember békejobbot nyújtott román és szász nemzetiségű testvéreinek. A mai napnak is ezt a fontos üzenetet kell közvetítenie, hangsúlyozta az elöljáró. Lukács Bence Ákos, Magyarország csíkszeredai főkonzulátusának vezető konzulja jelezte, hogy Agyagfalva a székely nemzeti önrendelkezés jelképe volt és maradt, s reményét fejezte ki, hogy ez mindaddig az is lesz, amíg székelyek lakják e földet. Csatlakozott hozzá Antal Lóránt szenátor is, aki kijelentette: Agyagfalva a szabadság és székely identitásunk megerősítésének szakrális helye.
Az agyagfalvi kiáltvány
A szónoklatok után Kincses Kálmán székelyszenterzsébeti református lelkipásztor felolvasta a szervezők által az alkalomra fogalmazott agyagfalvi kiáltványt:
Mi, az udvarhelyszéki székelyek – a történelmi emlékezet szerinti anyaszéki székelyek, Isten előtt, szabad lelkiismerettel, az 1848-as forradalmi eszmék örökös tiszteletére, és az Agyagfalvi Székely Nemzeti Gyűlés emlékezetére gyűltünk össze ma, 2022. október 16-án Agyagfalván. Elődeink által ránk hagyott értékeink megtartásában, újraértelmezésében és továbbvitelében, a jelenkor történéseihez és kihívásaihoz igazodva, megmaradásunk érdekében a következőket tartjuk fontosnak kijelenteni:
Mi itt születtünk. Nekünk Székelyföld a szülőföldünk, itt vagyunk itthon, és itt építünk jövőt. Örömmel vesszük és elégtétellel tölt el, hogy az ezirányú törekvéseinket egy erős odafigyelést tanúsító Anyaország támogatja. A magyar Országgyűlés az Agyagfalvi Székely Nemzeti Gyűlés 170. évfordulóján október 16-át a magyar-székely egység napjává nyilvánította. Szóval és cselekedetekkel is mellettünk áll, megerősítve bennünket a mindennapi küzdelmeinkben.
Ebben az országban, ahol együtt élünk más nemzetiségekkel, államalkotó szerepünket felvállaljuk, és ennek elismerését elvárjuk a többségi nemzet tagjaitól. Évszázadokon keresztül becsben tartott és átörökített kultúránkkal az ország európai szellemiségéhez hathatósan hozzájárulunk. Gazdasági és társadalmi tevékenységeinkkel az ország felzárkóztatását és társadalmi jólétét szolgáljuk. Mindezekért cserébe elvárjuk kisebbségi jogaink széles körű kiterjesztését, javaink és jogaink visszaszolgáltatását és biztosítását.
Szorgalmazzuk Magyarország és Románia felé egy olyan európai kisebbségvédelmi keretszabályozás megalkotását és annak elfogadtatását, amely megnyugtatóan rendezi a nemzetalkotó kisebbségek sorsát. Külön figyelemmel kérjük a mindenkori művelt román politikumot, hogy ezirányú törekvéseinket támogassa. Így próbáljon magának politikai tőkét kovácsolni. Semmiképpen ne legyünk nemzeti uszítások tárgyai, megsértve nemzeti büszkeségünket és székely identitásunk történelmi értékeit.
Mi türelemmel és békés eszközökkel fogunk harcolni, de így mindent megteszünk azért, hogy nemzeti közösségünk maga dönthessen az őt érintő kérdésekben, különösen az identitást megerősítő területeken: oktatás, kultúra, hagyományok, média és helyi gazdaság. Természetes elvárásunk egyházi javaink maradéktalan visszaszolgáltatása és az elidegeníthetetlenség biztosítása. A kulturális és területi önrendelkezések közjogi keretben, a közösség által közvetlenül választott testületek és az ezek számára törvényesen biztosított hatáskörök révén valósíthatók meg.
Mindent latba vetve, a magunk erejéből békességet szorgalmazunk családjainkban, közösségeinkben, párbeszéden alapuló békéért kiáltunk nagyobb közösségeinkben, nemzetünkben és a nemzetek között.
Az új kor kihívásait és igényeit figyelembe véve számba vesszük eszközeinket, amelyekkel megfelelő, békés és modern életteret tudunk teremteni magunknak, szem előtt tartva a hagyományainkra épülő értékrendünket, mert az így végzett munka szolgálja az itthon maradásunkat, a számbéli és értékbéli gyarapodásunkat. A nagyvilág identitásharcában gróf Teleki Pál szavaival kijelentjük: „Tiszteletben tartjuk az egyes nagy- és kisállamok jogait és világnézetét, de ezzel szemben megkívánjuk, hogy az ezeréves magyar felfogást a nemzeti élet formájáról és berendezéséről, amely senkit sem bánt (...), minden oldalon éppúgy tiszteletben tartsák.”
Céljaink világosak, a tét a megmaradásunk. Felkérünk minden rendeket, nemzeteket és szervezeteket a saját körünkből és az egész világból, hogy támogassák az itt elhangzott kiáltó szót! Üzenetként kívánjuk eljuttatni a történelmi székely székek képviselőinek, hogy csatlakozzanak az Agyagfalvi Nagygyűléshez. Ha Isten is megsegít, itt ezen a helyen kívánunk összegyűlni évről évre, hogy sorsunk kihívásaira válaszokat keressünk és testvéri összetartozásunkat megerősítsük. Legyen béke a honban, a világban, minden gondolatban és munkában!
Isten áldja Székelyföldet! – zárult a kiáltvány.
A felolvasást követően az egybegyűltek elénekelték a magyar és a székely himnuszt, majd a Szózat hangjaira megkoszorúzták az emlékművet. Délután ünnepi műsorok, lovas bemutatók, vetélkedők, az Agyagfalva Emlékházban kézműves-foglalkozások zajlottak, este őrtűzgyújtással zárult a nap.
