Kovásznán a központi parkban, az ’56-os kopjafás emlékműnél számos érdeklődő jelenlétében emlékeztek az 1956-os forradalomra és szabadságharcra tegnap.
A rendezvényt szervező Magyar Polgári Párt nevében Ferencz Botond elnök köszöntötte a jelenlévőket: Gyerő József polgármestert, Jeszenovics Róbert Károly alpolgármestert, az egyházak, a helyi tanács magyar képviselőit, valamint mindazokat, akik az istentiszteletről, illetve a miséről jövet időt áldoztak és részt vettek a megemlékezésen.
Elsőként Mátyás Károly római katolikus plébános mondott beszédet, amelyben kiemelte, hogy az ’56-os forradalmároknak akkor voltak, nekünk, a jelenkor embereinek ma vannak feladataink, éspedig: ugyanolyan keményen és határozottan kell helytállni. „Éljen a magyar szabadság, dicsőség a hősöknek!” – zárta beszédét a plébános.
Rendhagyó történelemórára hívom önöket – kezdte ünnepi beszédét Tánczos Szende, a Kőrösi Csoma Sándor Líceum történelem szakos tanára, aki nagyon tömören és érthetően pontról pontra felidézte az 1956-os forradalom előzményeit, eseményeit és következményeit. Mint mondta: „1956 hősei a szabadságért, a békéért adták életüket. Mára ismét bebizonyosodott, hogy mindkettő igen törékeny dolog, és ahol nincs béke, ott szabadság sincs. ’56 példáján okulva, buzdulva talán ez ma a legfontosabb tennivalónk: megőrizni a békét, megőrizni a szabadságot. És akkor lesz lehetséges az emberhez méltó élet.”
A megemlékezés végén Balogh Zoltán, a Belvárosi Református Egyházközség lelkipásztora, esperes imát mondott a hősökért és mai közösségünkért, majd a magyar politikai pártok és történelmi egyházak, közművelődési egyesületek és iskolák képviselői koszorúkat helyeztek el a kopjafás Lyukaskőnél. A rendezvény himnuszaink eléneklésével zárult.
A megemlékezést a Boldog Apor Péter Gyermekotthon Sicton együttese tette hangulatosabbá, verset mondott Kakas Koppány, a Kőrösi Csoma Sándor Líceum tanulója, közreműködött a Havadtőy Sándor Cserkészcsapat.
