Az elemzésben arra keresik a választ, hogy a magyar nyelven tanulók teljesítménye miként viszonyul az összes romániai diák országos átlagához, illetve arra, hogy bizonyos tényezők (településtípus, iskola mérete, iskola etnikai szerkezete) miként határozzák meg az eredményeket – tájékoztat közleményében az Erdélystat. Az adatok forrását az evaluare.edu.ro honlapon, illetve a data.gov.ro portálon közzétett tanulói eredmények képezik, amelyből kiderül, a magyarul tanulók eredményei elmaradnak az országos átlagtól: míg az összes romániai diák 77,2 százaléka zárta sikeresen (5-ös média felett) az egységes felmérést 2019 és 2022 között, addig a magyarul tanulók körében 75 százalék a sikerességi arány. Megjegyezzük, a 2019–2022-es időszakban, négy év alatt 31 901 magyar tannyelvű oktatásban végzett nyolcadikos diák vett részt a képességvizsgán, közülük 22 250-en érték el az ötöst, a különbség 9651, ennyien megbuktak a vizsgán.

Az Erdélystat elemzői megállapítják, az erdélyi régiók közül 72,3 százalékos sikerességi rátával és 6,12-es képességvizsga-átlaggal a székelyföldi (Hargita és Kovászna megyei) iskolák teljesítménye a leggyengébb. Az átlagot a viszonylag gyenge román osztályzatok húzzák lefelé, de a két székely megyében átlag alattiak a matematikaeredmények is. Pozitívum viszont, hogy a beiratkozó tanulók szinte kivétel nélkül részt vesznek a vizsgákon. A partiumi magyar tagozatok is gyengén teljesítenek, ebben a régióban nagyon alacsony a részvételi arány, illetve mindhárom tantárgyból átlag alattiak az eredmények – fogalmaz a jelentés. Az észak-erdélyi, a közép-erdélyi és a dél-erdélyi teljesítmények nagyjából hasonlóak, itt a román­ osztályzatok már csak kevéssel maradnak el a nem magyar diákok románvizsga-eredményétől, és a matematikaeredmények is (főképp a közép-erdélyi megyékben) közelítik az országos átlagot. Az elemzésben a három vizsgajegy (magyar, román és matematika) átlaga alapján kiszámított vizsgaátlag és nem az adott iskolában sikeresen vizsgázók aránya alapján állítják fel a rangsorokat.

Országos viszonylatban a matematikavizsga bizonyult a legnehezebbnek (a négyéves romániai vizsgaátlag 6,15, a magyar tagozatoké 5,79), a magyar tanulók esetében azonban továbbra is a román nyelv és irodalom felmérő jelenti a legnagyobb kihívást (a magyarul tanulók összesített románvizsga-átlaga 5,25 az országos 7,04-hez viszonyítva) – áll az elemzésben. Magyar nyelv és irodalomból kiemelkedőek az eredmények, minden évben jobbak a román tannyelven tanulók románvizsga-eredményeinél. Az év végi tanulmányi átlagok tekintetében nincs lényeges különbség a magyar nyelven tanulók és a többi diák között.

Sok a meghatározó tényező

Abban a részrangsorban, amelyben azokat a magyar iskolákat listázták, amelyek diákjai annak ellenére jól teljesítettek románból, hogy a román mint környezeti nyelv a legkevésbé van jelen a közösségben (száznyolcvanhét ilyen oktatási helyszín szerepel a listán), a legjobb eredményeket Hargita és Kovászna megyei iskolák érték el. Ezen a tízes toplistán a Székely Mikó Kollégiumot a második helyen jegyzik a székelyudvarhelyi Tamási Áron Gimnázium után, a hetedik, nyolcadik és kilencedik helyen szerepel a kézdivásárhelyi Nagy Mózes Elméleti Líceum, a kézdivásárhelyi Molnár Józsiás Általános Iskola és az Erdőfülei Általános Iskola. Szóban forgó tíz iskolában a román osztályzatok 6,12 és 6,99 közöttiek. tehát magasabbak a magyar diákok országos átlagánál (5,25), de alacsonyabbak az összes romániai vizsgázó eredményénél (7,04). Szintén kiemelt figyelmet érdemelnek a jó matematikaosztályzatokat elérő iskolák, az előkelő tízes toplistába 7,60 feletti matematikavizsga-eredményekkel rendelkező magyar iskolák, tagozatok kerültek be, itt nem jelenik meg háromszéki tanintézmény.

A magyar tannyelvű falusi iskolák négyéves vizsgateljesítményét  összesítő, 291 tételt tartalmazó táblázatban 6,87-es átlaggal az előkelő ötödik helyen szerepel az Erdőfülei Általános Iskola, de az erdőfülei diákok eredménye az összesített Kovászna megyei vizsgaeredmények tízes toplistáján is szerepel, hatodik helyen a Székely Mikó Kollégium, a szintén sepsiszentgyörgyi Mikes Kelemen Elméleti Líceum, a kézdivásárhelyi Nagy Mózes Elméleti Líceum és a megyeközponti Váradi József Általános Iskola után.

Említett erdővidéki iskolában az elmúlt négy év alatt negyvenheten képességvizsgáztak, míg a Mikóban 378-an. Ezt amiatt érdemes megjegyezni, mert az elemzők szerint az eredményeket leginkább azon település mérete határozza meg, amelyben az adott oktatási helyszín működik. Úgy tartják, a lakosságszám növekedésével egyenes arányban nő a diákok eredményessége, emelkedik a részvételi arány, a sikerességi ráta, illetve a vizsgajegyek átlaga is. Az Erdélystat megállapítja, kivételt a nagyvárosok vonzáskörzetében található községek iskolái képeznek, több szempontból is itt a leggyengébbek az eredmények, nagy valószínűséggel amiatt, hogy a szülők számottevő része a városban járatja iskolába gyermekét. Az elemzők szerint jelentősen befolyásolja az eredményeket az adott évfolyamon vizsgázók száma, a kisebb iskoláktól a nagyobbak felé haladva egyenes arányban nőnek a tanulói teljesítmények. Míg a legkisebb évfolyamokon/iskolákban a részt vevő diákok mintegy 60,9 százaléka ért el átmenő jegyet a 2019–2022-es időszakban, addig a 100 diák feletti évfolyamokon a sikerességi ráta 87,7 százalékos – vonták le a következtetést az elemzők.