Néhány hónapja írtunk a regionális (megyei) nyomtatott napilapok gazdasági helyzetéről, annak a piaci környezetnek a jellemzőiről, amelyek kiadásukat befolyásolják. Most, hogy ezen a piacon egy jelentős szereplő bejelentette visszavonulását, elsősorban hűséges olvasóink tájékoztatása érdekében érdemes ismét egy pillantást vetni erre az ágazatra, benne természetesen lapunk gazdasági helyzetére, lehetőségeire is. Előzetesen is leszögezzük: a Háromszéket – egyelőre legalábbis – nem fenyegeti a megszűnés veszélye, lapunk nyomtatott példányait továbbra is, januártól is kézbe vehetik olvasóink, és bár a költségek növekedése miatt egyre több nehézségbe ütközünk, mindent megteszünk – támogatásokat, pályázati forrásokat is próbálunk bevonni – annak érdekében, hogy a háromszékiek ne maradjanak újság nélkül.
Szolgálat
Először is szögezzük le, hogy a megbízható (ellenőrzött forrásból táplálkozó) tájékoztatás, illetve az általunk (és legtöbb nyomtatott napilap által is) felvállalt szerep: a kultúra terjesztése nem csupán szolgáltatás, hanem szolgálat is. Misszió, amely a könyv mellett az olvasás, a kultúra, a közművelődés hírvivője, tehát az olvasóközönség pallérozását is szolgálja. Nyilvánosság, annak minden összetevőjével együtt. Emiatt korántsem csupán üzleti szempontok határozzák meg egy ilyen lap kiadását, mi több, potenciális olvasóink hozzáállása sem hasonlítható egyetlen piaci termékhez sem. Szolgálat elsősorban azért, mert az egyre „zajosabb”, globális értékeket és érdekeket kiszolgáló elektronikus média – a kétes megbízhatóságon túl (ez főként a közösségi médiára vonatkozik) – az azt használni képes közegnek nyújt tartalmakat, míg a napilapok olvasótábora jobbára ezen a körön kívül, az idősebb nemzedékhez tartozik. Továbbá ezek a médiumok a helyi információk, a lokális élet tükrei, vagyis a helyi nyilvánosság fontos szereplői. Nem utolsósorban egy olyan olvasóközönséget szolgálnak ki, amely nem vagy kevésbé jut hozzá az olvasmányhoz.
Nagyon vázlatosan ezek a szempontok, amelyek egy nyomtatott napilap arcélét meghatározzák. Ilyen értelemben tehát nem csupán e lapok megjelenéséhez szükséges költségek előteremtése, netán a kiadásból származó csekélyke nyereség lebeg az üzleti vállalkozásként (is) működő kiadó szeme előtt, hanem az is, hogy olvasóközönségét kiszolgálja.
Kieső láncszemek
A Médiatér Egyesület néhány éve azzal a kinyilvánított szándékkal és elképzeléssel lépett az erdélyi médiapiacra, hogy a sok szempontot egyesítve, a különböző megjelenési formákat használva integrált módon fejlessze azt, elsősorban Székelyföldre, de az egész erdélyi nyilvánosságra is koncentrálva. Így nem csupán a nyomtatott napilapok kiadását vállalta, hanem hetilapok, periodikák, rádiók és természetesen honlapok hálózatát vette át, illetve hozta létre és működtette.
Hogy az üzleti modell miért nem működött (legalábbis a nyomtatott lapok vonatkozásában), ennek okait nem a mi tisztünk elemezni. Tény, hogy a most bejelentett intézkedések azt jelzik, jelentős magyarországi támogatás mellett sem sikerül fenntartani ezeket a kiadványokat. (Mint ismeretes, a kiadó cég bejelentette, hogy a Krónika országos, a Székelyhon regionális és a Székely Hírmondó megyei napilap, illetve az Erdélyi Napló és Heti Hirdető hetilap, valamint a Nőileg havi magazin kiadását januártól megszüntetik.) S bár az online térben a tartalmak továbbra is megjelennek, Székelyföldön több ezer (de akár több tízezer) olvasó is az általa megszokott és kedvelt lap nélkül marad. Ennek minden következményével.
Háromszék – esély és veszély kapujában
Olvasóink, de a széles nyilvánosság előtt sem titkoltuk soha, hogy lapunk és annak kiadója – a vállalkozás, mely a szerkesztőség tagjainak tulajdona – az általános, de a helyi folyamatok miatt is állandó kihívásokkal küszködik. A médiafogyasztási szokások évek óta tartó átalakulása (vagyis a folyamatos példányszámcsökkenés), majd az egymást követő gazdasági válságok (járványhelyzet, energiaválság, infláció stb.) egyre nehezebbé teszik egy nyomtatott napilap fenntartását. Hiszen miközben a fajlagos költségek állandóak – naponta meg kell írni és szerkeszteni, kinyomtatni, majd eljuttatni az olvasó asztalára a lapot –, bevételeink csökkennek. Egy egyszerű háztartás költségvetésében is egy ilyen folyamat gondokat okoz, hát még egy (illetve több) cég ügyvitelében.
Mindazonáltal a kedvezőtlen folyamatok ellenére minden erőnkkel igyekszünk biztosítani a szükséges anyagi hátteret.
A mostani helyzet, nevezetesen, hogy a bejelentés nyomán a közvetlen versenytársunk, a Székely Hírmondó kiadása megszűnik, lapunk, illetve kiadónk számára veszély és esély is egyben. Esély, mert a jobbára Kézdiszék közönségét kiszolgáló lap olvasói minket választhatnak, így bővíthetjük olvasóink táborát, gazdasági értelemben pedig bevételeinket, de – mivel mi a versenyhelyzetet nem az egymás legyőzésére használtuk, hanem a szükséges együttműködésre (nevezetesen a lapkihordó részlegek együttműködése révén kölcsönösen kézbesítettük példányszámaink egy részét!) – veszély is, hiszen egy terjesztőhálózat kiépítése rengeteg buktatóval jár. Na meg nagyon sok pluszköltséggel.
Előrenézni
A lapkiadás és lapterjesztés számokban is kifejezhető nehézségeiről – a papír árának elszabadulása az ukrajnai gyárak bezárása után, a nyomdai költségeket befolyásoló energiaárak növekedése, a terjesztéssel járó kiadások növekedése az üzemanyag drágulása miatt – többször szóltunk már. Ezek aligha enyhültek az utóbbi hónapokban, mi mégis bizakodóak vagyunk. Hiszen az általános nehézségek ellenére több ezer olvasónk ragaszkodik lapunkhoz, és reményeink szerint mindazok, akik – a bejelentett intézkedések miatt – napi olvasmány nélkül maradnak, igénybe veszik szolgálatainkat.
Számíthatnak ránk, hiszen lapunk kiadója immár harminc éve a helyi és erdélyi médiapiac fontos szereplője, stabilitását az elmúlt három évtized igazolja.
