Szonda Szabolcs könyvtárigazgató köszöntötte a vendégeket, és emlékeztetett: Sepsiszentgyörgy is belépett azoknak a településeknek a sorába, amelyek a Petőfi Kulturális Ügynökség által működtetett Magyar Irórezidencia Program helyszínei.

Lőrincz P. Gabriella beregszászi születésű költő és író, aki már hét könyvet adott ki, három kötete pedig megjelenésre vár. Alkotói munkásságán kívül a közművelő-szervezői munkássága is jelentős. Költőként 2008-ban indult verspublikálásokkal az egyetlen kárpátaljai irodalmi folyóiratban, az Együttben, aztán meghívást kapott vendégszerzőnek különböző magyarországi lapokhoz, mint a Partium és az Adria. Az író- és laptalálkozókon hasznos kapcsolatokat alakított ki főszerkesztőkkel, akik nagyon hamar a szárnyaik alá vették.

Kárpátalján az irodalmi élet sem rózsás – vázolta fel a helyzetet –, vannak a „nagy öregek”: Vári Fábián László, Nagy Zoltán Mihály, Füzesi Magda, utána következett „a lyukas generáció”, akik áttelepültek Magyarországra a rendszerváltozás után.

Ő elkezdett tanulni és kortárs irodalmat olvasni, mert az iskolában ugyan tanulnak klasszikus magyar irodalmat, de a kortárs irodalomról senki nem beszélt, ráadásul az erdélyi magyar irodalom egyáltalán nem jutott el Kárpátaljára. Lőrincz P. Gabriella akkor fedezte fel Szilágyi Domokost és Hervay Gizellát, amikor már a kárpátaljai Művelődési Intézetben művelődésszervezőként dolgozott, és erdélyi adománykönyveket pakolt.

Kárpátalját nem érezte rossznak gyerekkorában: „Ha az ember benne él valamiben, és nem ismer másfajta jót, akkor az tűnik jónak” – fogalmazott. Csak 2009-ben lett internete, addig papíron és floppyn küldte be anyagait a szerkesztőségbe. Otthon része volt olyan pluszélményekben, amelyek egy anyaországinak hiányozhatnak, például hogy rendszeresen nem volt áram. De más élmények is érték: nagymamájától tanult a gyógynövényekről, tanította gyermekláncfűből (aminek a neve Kárpátalján csorbóka) műmézet készíteni, ették a sparhelten sült „suszterfánkot”, azaz a héjában sült krumplit, legfőképp pedig a nagymamája mindenben támogatta, biztatta. Ezek az élmények jelentősen meghatározzák a munkásságát.

A magyarországi irodalmi életbe betörni nagy kaland és sok munka. Lőrincz P. Gabriella nem tervezte, hogy átköltözik Magyarországra, még akkor sem, ha folyamatosan fogy a magyarok száma, volt berendezett háza, családja, munkája, folyamatosan jelentek meg a könyvei, ám a politikai események hatására mégis otthagyta beregszászi otthonát és átköltözött Nógrád megyébe. Megtanult kitartó lenni, és nem érzi magát kívülállónak Magyarországon.

Miklóssi Szabó István kiemelte: Lőrincz P. Gabriellát elsősorban az emberi sorsok érdeklik, másodsorban az istenhit, harmadsorban pedig a női sorsok. Könnytelen madonnák és Reflexiók című kötetei tavaly jelentek meg, előbbi női sorsokról szól prózában és versben, amelyek vagy anyaversek vagy nődicsérők. „Minden nő szép / És mind okos / Fejjel megy a falnak / Zúznak férfilelket / Nagy vihart kavarnak /…/ Imádni kell / És meghalni érte / Megnyerni minden csatát / Örökké harcol elvágyik messze / Otthont teremt és teremt hazát.” (Fehérnép)

A költőnő bevallotta: mindig az vezérelte, hogy közérthető legyen, érdekli az olvasója, évente sok helyre elmegy, nagyon pici falvakba is. Ismerkedik emberekkel, tragédiákkal, szerelmekkel, rácsodálkozik magára a teremtett világra, fontos neki, hogy nyitott legyen és kapjon szeretetet. Ami az életben benne van, azt nem lehet kihagyni az írásaiból. Hitelesség nélkül nem lehet – fogalmazott.

2016-tól az Előretolt Helyőrség Íróakadémia mentoraként elmondhatja, az új írógeneráció nagyon izgalmas, őrültek, kipróbálnak mindent, „olyanok, mint mi voltunk” – vallja. Van egy csapat, mely rákattant az ókori irodalomra és abból táplálkozik, és vannak teljesen modernek, akik kifordulnak magukból. Vannak nagyon tehetségesek és szorgalmasak vagy kevésbé jók, de szorgalmasak. Megemlíthetjük a szintén kárpátaljai Kopriva Nikolett vagy Fehér Csenge, Izer Janka, Regős Mátyás nevét. Ők erős kötetekkel jelentkeztek, róluk fogunk még hallani – vélekedett Lőrincz P. Gabriella.

Fontosnak tartja, hogy a művek hozzáférhetővé váljanak az olvasók számára, az ő első három kötete (Karcok, Fény-hiány, Szürke) letölthető a Magyar Elektronikus Könyvtárban, művei olvashatóak a www.olvasat.hu honlapon. A negyedik kötet, a 2018-ban megjelent Átszállás előtt, olyan magyarországi kiadvány lett, amelyet teljes egészében erdélyi emberek készítettek. Az erdélyi embereket egyébként teljesen a véreinek érzi, úgy véli, Isten okkal teremtette őket a határon túlra.