Hiába rázzák fejüket a magyarok zabos ló módjára, hiába prüsszögnek, köhögnek, mint kehes gebe, mert a legfelsőbb bíróság Gheorghe Funarnak adott igazat abban a perben, amelyet a diszkriminációellenes tanács (CNCD), illetve Tánczos Barna ellen indított Kolozsvár volt fura ura. Történt pedig nyolc évvel ezelőtt, hogy Funart megbírságolta a tanács, mert azt mondta egy tévéműsorban Tánczosnak: Romániában élünk, és ne használjon egy szót se a lovak nyelvéből, mert itt a hivatalos nyelv a román. Budapesten beszélhet (nyihoghat?) magyarul, itt beszéljen románul. Ha ő elnök lenne – mondta –, megtiltaná a nyerítést. (Addig a magyarok megtanulhatnák a medvéktől azok nyelvét, és legfennebb csak moroghatnának, mint a mackó).
A legfelsőbb bíróság bírái azonban majom módon elmakogták, hogy a ló egy kedves, szép állat, például a varjúval szemben, amelyiket a roma közösség megbélyegzésére használnak, és ami bizony büntetendő. A lóról a társadalomban pozitív kép él, és örülhetnek a magyarok, ha lovakhoz hasonlítják őket. (Időnként nagyokat rúgnak az unióba, amely visszarúg, és amúgy is: a magyarok lovas nemzetnek nevezik magukat.) A bírák sem sértődhetnek meg a majom elnevezéstől, mert az egy okos állat, ráadásul az ember állítólag attól származik.
A CNCD elnöke, Asztalos Csaba (akinek édes anyanyelve szintén a lovaké) a Krónika napilapban elnyerítette magát, hogy nem ez az első ilyen jellegű döntése az igazságszolgáltatásnak. (Azt nem mondta, de valószínűsíthető, hogy nem is az utolsó.) És azt is állítja, hogy a mostani bírósági döntés bátoríthatja azokat, akik ilyen kijelentésekkel élnének. (És vajon hányan élnek meg az ilyen jellegű kijelentésekből?)
Most a nacionalista disznók röhöghetnek magukban. és röföghetik széles e hazában, hogy lám, igazuk van, mert itt nyugodtan lehet a magyar nyelvet a lovak nyelvének nevezni. A sovén (vad)disznókat leginkább hazaffyaknak nevezik, akik fetrengenek az idegengyűlölet posványában. De nehogy valaki a sertés elnevezést sértésnek vegye, mert arról is tudjuk ám, hogy valójában egy kedves, intelligens állat, amelynek belső szervei leginkább hasonlítanak az emberéhez.
Két évvel ezelőtt a moinești-i ügyészség is kimondta az úzvölgyi katonatemetőben ordibálók által kiabált lózungról, a Kifelé a magyarokkal az országból! skandálásról, hogy az csupán egy „magyarellenesnek vélt jelszó, és nem minősül gyűlöletkeltésnek vagy diszkriminációra való uszításnak”. Ezek után nem csoda, ha a stadionokban ugató kutyák ilyeneket vonítanak napestig, tiszta szeretetből. Nem akarok én ezzel rosszat mondani rájuk, hisz a kutya az ember legjobb barátja, és nálunk nemcsak házőrzőként, hanem hazaőrzőként is fel lehet használni őket. Odadobnak nekik egy-egy magyar (ló)csontot, és azon jól elrágódnak heteken keresztül.
Aztán a hír- (és más) televíziók (szavaló)kórusai papagáj módra szajkózzák és hiénák módjára vonítják a lovak nyelvét beszélők által magyarellenesnek tekintett szövegeket, amelyek – ugyebár – nem minősülnek gyűlöletkeltésnek vagy diszkriminációra való uszításnak. A szajkó különben is egy kedves madár, amelyet megtanítanak beszélni is, csak szegény nem tudja, mit mond, de azért mondja a magáét. A hiéna meg hasznos, mert dögevő, és eltakarítja az állati tetemeket.
Ezek után nem csoda, ha az ország többségi lakossága juhok módjára egyöntetűen azt bégeti, amivel hosszan tömik a fülét. De nehogy itt is valaki rosszra gondoljon, hisz tudjuk, hogy ama balladai bárányka a románok mitikus állata, és mezőgazdasági miniszterünk is megmondta, hogy a juh egy élő szobor.
Az olyan állat, mint az oroszlán, szintén hősnek számít, és tudjuk, hogy elnökünk, Iohannis, ha kell (ha nem), oroszlánként védi a hazát a lovak nyelvén nyihogóktól. Jó napot, Peszedé… kezdetű beszédéért, amellyel Erdélyt akarta megvédeni azok uralmától, a CNCD megbüntette 5000 lejre. Most látva, hogy Funarnak kedvező döntés született, ő is kérhetné büntetése eltörlését.
Az jutott eszembe, hogy a mezőgazdaság kollektivizálása miatt a lóállományt felszámolták. Lehet, hogy a lovak nyelvét beszélőket sem ártana felszámolni?