Az ünnepséget a magyar történelmi egyházak képviselőinek beszéde és áldása indította. Egyed László Levente feltorjai parókus lelkipásztor, református egyházmegyei képviselő beszédében az emlékhely ötletgazdájának és megvalósítóinak munkáját dicsérte, majd az emlékhely szimbolikájáról beszélt. Csapai Árpád Szilárd csíkszeredai római katolikus egyetemi lelkész beszédében I. István és I. László király, valamint más magyar szentek fontos szerepét emelte ki a magyarság történelmi és vallási életének sorsfordulóiban. Csapai Árpád Szilárd plébános és Egyed László Levente lelkipásztor után Biró Erika, az emlékhely megálmodója áldotta meg és adta át megőrzésre a székelyeknek az építményt. Az áldások után Gyombolai Péter Vince, Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusának konzulja avatóbeszédében a civil összefogás eredményességét emelte ki, és annak a meggyőződésének adott hangot, hogy a gyönyörű tájban megvalósult emlékhely hamarosan felkerül Székelyföld turisztikai térképére.

A konzuli avatóbeszéd után Biró Erika szörcsei református lelkész először az emlékhelyet kezdeményező csoportról szólt, amely olyan székely emberekből formálódott, akik „nem porlanak, hanem állnak, mint a szikla”, és akik a Teremtő Isten erejével jól sáfárkodtak. A csoport kovászai Biró Erika mellett Miklós Barna és Bíró Attila voltak. Ezután a lelkész asszony azokat a kalákásokat és támogatókat méltatta, akik a kezdeményezők mellé álltak, majd az alkotókat emelte ki, akik megvalósították a Szent Korona alakját idéző épületet, amely magának a Szent Koronának az oltalma alatt áll, kifaragták a törzsén Babba Máriát, a kardot tartó turulmadarat és Nagy-Magyarországot megjelenítő életfát, valamint őseink szobrait, hogy egy álom anyagi formát tudjon ölteni: „A mű megszületett. Egy olyan mű, amely a Kárpát-medence magyarságának hirdeti, hogy egyek vagyunk. Egy olyan mű, amely mondáink ősi üzenetét hordozva hirdeti, hogy honnan jöttünk, kik vagyunk. Itt áll Nimród királyunk, a világ első királya, aki mögött a Nemere-/Nimród-hegy áll őrt, fiai, akik Hunor ágán a székelyek, a Magorén a magyarok vezérlő csillagai; Attila királyunk, a hatalmas uralkodó, akire büszkén tekintünk, Csaba vezér, aki Csillagösvényen vágtató seregével segítségünkre siet, amikor bajban a székely, Árpád, aki életét adta, hogy országunkat ne bántsák, meghiúsítva a kiirtásunkra érkezett parancsot; előttünk áll Szent István, aki előrenézett s államot alapított, Szűz Máriának, Babba Máriának ajánlva az országot, Szent László lovagkirályunk, a katonák és székelyek védőszentje, aki kimagasló jellemével, bátorságával példaként magasodik elénk.”

A lelkész asszony összekötő kapocsnak nevezte az emlékhelyet, mely felkiáltójel is, amely az önrendelkezés és összefogás erejét hirdeti, mutatja, hogy „a székely embernek nem kell várnia arra, hogy valamit fentről vagy kívülről parancsoljanak, mert meg tudja tenni maga”. Lelkesítő beszédében arra figyelmeztetett, hogy „ha nem erősítjük meg gyökereinket, ha nem tesszük félre a nyugatról ránk erőltetett gondolkodást és a széthúzást, akkor pár évtized múlva ez a föld is a mezőségi szórvány sorsára jut. (…) Ébredni kell, kiegyenesíteni a meghajlott gerincet, tenni a nemzetért, a közösségért, mert egyéni életünk is csak így teljesedhet ki.”

Az áldások és az avatóbeszédek után a nemzeti összefogást érzékeltető kulturális műsor következett. Verset mondott  Ambrus Ágnes, Ugron Attila, Publik Antal előadóművész, Jakab Kincső, zenéltek a barátosi fiatalok, hegedűszólót adott elő Préda Barna katonai hagyományőrző, fellépett a szegedi Őserő dalárda, a korondi Székely Sasok dobcsapat, az anyai ágon kézdiszéki gyökerekkel rendelkező, kiskunfélegyházi tizenegy éves Ónodi András Máté tekerőlantos, népdalokat énekelt a bélafalvi Bögözi Alpár (felkészítő tanára Gábor Judit), Szász Tibor András felsősófalvi lelkész az ősök dicső tetteit méltató szöveget mondott, tárogatón játszott Vesztergám Miklós tárogatóművész.

A műsor után Biró Erika emléklapot adott át az emlékhely alkotóinak: Both Tibor építőmesternek, az alap öntését végző Miklós Gábornak és csapatának, Szabó Ottónak (Szent István, Attila és Nimród királyok szobrait faragta), Konnáth Lászlónak (Csaba királyfi), Winkler Imrének (Árpád fejedelem), Péter Barnának (Hunor), Réti Zoltánnak és Haszmann Józsefnek (Magor), Farkas Istvánnak (Szent László), Datki Sándornak (Szent Korona), Kosztándi Gézának (Életfa) és Koncz Attilának (ajtó-ablakok).

Az eseményt ünnepélyesebbé tette a Szilaj Hagyományőrző Egyesület huszárainak a részvétele Fazakas Péter kapitány vezetésével, valamint a Kézdiszéki Hagyományőrző Huszáregyesület nyolctagú bandériumának a felvonulása Pál Olivér hadnagy irányításával. Az avatóünnepségen Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke és Kulcsár-Terza József parlamenti képviselő is jelen volt. Az esemény zárásaként a csíkszentmártoni fúvószenekar kíséretében nemzeti himnuszainkat énekelte el a közel hatszáz résztvevő.