Pálmai Tamás
A Szent István és a Nézőpont Intézet reprezentatív kutatása szerint a magyaroknak valóban nem ment el még az esze. Miért merem ezt mondani? Hát épp a felmérés eredménye miatt.
Négy kérdést tettek fel nekik. Először azt kérdezték, hogy segíthet-e az istenhit életük során a helyes döntések megtalálásában. Nos, 43 százalék igennel, 14 százalék nemmel válaszolt, 11 százalék nem akart válaszolni, 32 százalék pedig nem tudta. Az összesítés szerint tehát döntetlen született – és mégsem, mert 43 százalék igennel 43 százalék (32 + 11) „kereső” áll szemben valójában, és csak 14 százalék mondott kategorikusan nemet. Ami a mai világban nagyon jó eredménynek mondható. A keresők ugyanis nem utasítják el Istent és a hitet, de (még) nem is ismerik meggyőzően Őt. Ők a mi missziós „területünk”. A miénk, mert a Kárpátoktól nyugat felé haladva az egyházat, mint struktúrát, lassan darabokra szedik szét – vagy esik szét magától és válik hiteltelenné. Így nekünk, fel nem kent híveknek kell úgy élnünk a hét templomon kívüli 167 órájában, hogy ez vonzó példa lehessen a 32 + 11 százaléknyi embertársunknak. Nem kis missziós feladat!
A második kérdés így szólt: Magyarország keresztény ország-e? A megkérdezettek 62 százaléka szerint igen! Ők – függetlenül attól, hogy gyakorolják-e vallásukat vagy sem – tudják, hogy az olyan alapvető értékek, mint például az emberi jogok, az emberi méltóság mind a keresztény tanításból fakadnak, ezekre épül rá az a társadalmi szerkezet, amely mindenkinek hasznára van, függetlenül attól, hogy hívő-e vagy sem.
A harmadik kérdés így szólt: mi az internet szerepe a gyermekek erkölcsi fejlődésében? A többség (63 százalék) szerint az internethasználat negatív hatással van erre. Meglepő, hogy a fiatalabb generációk érzik kifejezetten károsnak, míg a 70 év felettieknél ez csak 52 százalék. Akik maguk is intenzíven interneteznek, tisztában vannak a kontroll nélküli használat veszélyeivel. Reménykeltő ez az eredmény is, mert a mai fiatalok holnap szülők lesznek, és így tudatában vannak a korlátok nélküli internethasználat káros hatásaival.
Az utolsó kérdés így hangzott: az iskolának vajon feladata-e a tárgyi tudás átadása mellett erkölcsi nevelésben is részesíteni a gyerekeket? A válasz közel egyöntetű volt, 83 százalék igen! Idézek a felmérésből: „Összefoglalásképpen elmondhatjuk, hogy a magyarok nagy többsége ma is keresztény alapokon szervezett országként tekint hazájára, és fontosnak tartja gyermekei erkölcsi nevelését. A társadalom pedig e kérdésekben sokkal egységesebb, mint ahogy erre számítottunk.” Ami jó hír. Biztató.
