A Liszt Intézet legfontosabb feladata a magyar kulturális örökség bemutatása – minőségi, hiánypótló módon. Szorosan együttműködik a csíkszeredai főkonzulátussal, a megyei tanáccsal, valamint polgármesteri hivatallal. „Igyekszünk az ő munkájukhoz alkalmazkodni, de azért egy sajátos arculatot kialakítani – bár ez így háromszori névcserével nem egyszerű –, emellett nemzetközi tapasztalatokat, a fiatalok számára is hozzáférhető és érthető programokat létrehozni” – így jellemezte az intézmény misszióját Szebeni Zsuzsanna, aki 2016 óta vezeti a magyar kultúra nemzetközi megjelenítéséért felelős intézményháló sepsiszentgyörgyi fiókját. Többek között arról érdeklődtünk, hogy milyen események várhatóak idén a Liszt Intézet szervezésében.
Jelenleg a Magyar Animáció Napja alkalmából elgondolt fesztiváljuk zajlik november 2. és 5. között Sepsiszentgyörgyön. A szervezőknek sikerült megszólítaniuk azokat a szakembereket, akik Magyarországon és itt, Erdélyben is jeles alkotói a magyar rajzfilmkultúrának. Meghívottjaik Klingl Béla és Péterffy Zsófia, Erdélyből Balázs Zoltán, a Partiumi Keresztény Egyetem tanára tart majd workshopot. Egy 11 éves kutatómunka eredményeként a XX. századi Erdély egyik legérdekesebb nőalakjáról, Szilvássy Caroláról is készült film, ennek budapesti bemutatóját november 13-án tartják, Kolozsváron november 25-én, Marosvásárhelyen november 26-án lesz látható az alkotás – a sepsiszentgyörgyi vetítést a jövő évre tervezik. Szintén idén, december 13-án mutatják be a Héjanász című színházi előadást Pokorny Liával, Szederkényi Olga rendezésében – a Kugler Art produkcióval az Ady-évforduló kapcsán működik együtt az intézmény.
A Liszt Intézet számára fontos az egyházakkal való kapcsolat is. „Házigazdái vagyunk egy olyan fotópályázatnak, amely a hitéletet mutatja be, ez ökumenikus, de van egy zenei együttműködésünk is, az Üveghang Akadémia, amelynek jelenleg 92 feliratkozott tagja van. Egy éve folyó programunk ez, a zenetörténet különféle korszakait mutatja be templomokban. Az egyházakkal közösen hozzuk létre ezeket a koncerteket, és igyekszünk az ökumenizmus jegyében minél több helyre elvinni, de a legstabilabb pontunk talán a közelség miatt is a sepsiszentgyörgyi unitárius egyházközség” – részletezte Szebeni Zsuzsanna.
Másik éves nagy programjuk – amely már a nyolcadik helyszínen mutatkozott be – a Györkös Mányi Albert festészetét bemutató kiállítás. Ez szintén egy komplex együttműködés a kolozsvári Györkös Mányi Emlékházzal, tartalmát tekintve nem csak festészeti kiállításról van szó, a társművészeteket bevonva igyekeznek bemutatni a festőnek minden oldalát, a kiállításhoz kiadványok, háromnyelvű katalógusok kapcsolódnak, de szerveznek költői esteket is. Egyed Emese költő Györkös képeihez írt verseket, ezekből Laczkó Vass Róbert állított össze egy estet, Pálffy Tibor színművész pedig a Galériák Fehér éjszakáján Györkös Mányi Albert verseit keltette életre Sepsiszentgyörgyön az EMŰK-ben.
„Különösen figyelünk a női egyéniségekre. Jövőre szeretnénk elhozni a Hugonnai Vilma – az első női orvos – élettörténetéről szóló kiállítást, de vannak programjaink a különböző kisebbségek és hátrányos helyzetű rétegek megszólítására is. Idén roma fiatalokat válogattunk Szarka Tamás produkciójához, és remélem, jövőre megvalósul egy régi álmunk: a Romani Design meghívása. Folyamatos kapcsolatunk volt a Diakónia Keresztyén Alapítvánnyal, együttműködésünk során a fogyatékkal élő emberek igényeire helyeztünk kiemelt figyelmet. A Györkös Mányi-kiállításon például külön tárlatvezetést tartottunk az Outsider Art szervezetnek, amely akár ihletforrásként is szolgálhat számukra” – számolt be a Liszt Intézet vezetője.
Szebeni Zsuzsanna vezetői, szervezői tevékenysége nemcsak Sepsiszentgyörgyre korlátozódik, hanem egész Dél-Erdélyre, Brassóig, Fogarasig és Szebenig kiterjed. „Szinte minden kiállításunkat, filmünket vagy gasztroprogramunkat elvisszük a Brassói Magyar Napokra vagy a Reménység Házába. Kiváló az együttműködés Házy Bakó Eszterrel, a brassói Apáczai Egyesület vezetőjével és Serfőző Leventével, a nagyszebeni fesztiváligazgatóval. Ott is együtt dolgozunk az egyházzal, hiszen legtöbb tárlatunk az ottani református templom terében jelenik meg.”
Kívülről aligha látszik az a rengeteg munka, kutatás és energia, amelyet egy-egy kiállítás vagy kulturális program szervezésébe fektetni kell. Szebeni Zsuzsanna számára viszont nem kérdés, hogy megéri. Az Intézet számára fontos a határon túli régiókkal való kapcsolattartás is, az idén rendkívüli képzőművészeti tárlat jött létre a Limes galériával Komáromban.
„Azt hiszem, hogy ma már nem a frontális oktatás a cél, vagy nem az az eszköz, amellyel eredményeket tudunk elérni. Viszont azt tudom, hogy egy jól összeállított, emberi történetet is tartalmazó kiállításon nagyon rövid idő alatt sokkal több mindent meg tudok tanítani, és én ezt fontosnak tartom. Amikor nehézségekkel küzdünk, akkor is erőt ad az érdeklődés, az, hogy a leglehetetlenebb időpontban is érdeklődő közönség van, és hogy mindig érkezik egy olyan diákcsoport, amely izgatottan vesz részt az eseményeinken. Veszprémtől New Yorkig követnek minket a közösségi térben, úgyhogy ezt tudva az ember igyekszik magasabbra helyezni a lécet” – összegzett Szebeni Zsuzsa.
Orsós Bianka
(A szerző az MCC Médiaiskolájának hallgatója. A cikk az MCC Média Iskolájának a Háromszék napilappal partnerségben zajló sepsiszentgyörgyi kihelyezett kurzusán készült.)
