Farcádi Botond
ROBOR – hitellel rendelkezők millióit rázza a hideg e román betűszó hallatán-láttán. Bár lehet, hogy kevesen tudnák pontosan elmondani, minek is a rövidítése ez a betűkombináció, mit is jelent pontosan a mára már a köztudatba ivódott terminus, jelentését legtöbben valahogy úgy írnák körül, hogy az a bizonyos kamatláb, amelyre hivatkozva a bank folyton emeli a felvett hitel havi törlesztőrészletét. Merthogy az elmúlt hónapokban bizony igen meredek emelkedésnek indult ez a bizonyos mutató, ennek nyomán pedig rengeteg adós szembesült azzal, hogy a felvett hitel törlesztésére ma már majdnem kétszer akkora részletet fizet be a bankba, mint egy évvel korábban.
A jelenség milliókat érint, átlagembernek banki hitel nélkül gyakorlatilag esélye sem lenne lakáshoz jutni, de sokan egészségügyi kezelés céljából, mások lakásfelújítás, háztartási gépek, autó beszerzése céljából kényszerülnek banki kölcsönt felvenni, de számos vállalkozás is ehhez a megoldáshoz folyamodhat különféle beruházások, fejlesztések finanszírozása végett. Őket, a hitellel rendelkezőket érdekelheti elsősorban az a tegnap megerősített hír, miszerint a Versenytanács vizsgálatot indított, miután felmerült a gyanú, hogy a legnagyobb romániai bankok titkos megállapodást kötöttek egymás között, és az indokoltnál magasabb szinten tartják a ROBOR-t.
Milliók szemében csillan fel a remény, hátha a hatósági ellenőrzés kiderít valami visszaélést, hátha ennek nyomán csökkenésnek indul a mutató s vele a hitelrészlet – Bogdan Chiriţoiu, a Versenytanács elnöke azonban sietve hűtötte a kedélyeket: egy-egy ilyen vizsgálat két évig is eltart, különben sem biztos, hogy a ROBOR emelkedése mögött bármiféle titkos alku, kartellezés áll, hiszen a magas infláció nyomán a jegybank hónapok óta emeli az alapkamatot, ily módon tisztán a piaci körülmények is okozhatták a meredek növekedést. Nyilván, egy folyamatban levő vizsgálatról a hatóság vezetője nem is mondhat egyebet – már az meglepő, hogy egyáltalán a hír kiszivárgott, majd azt megerősítették, mi több, a bankokat is megnevezték. A gyanút táplálja egyébként Mugur Isărescu augusztus eleji nyilatkozata is, amelyben a jegybanki elnök figyelmeztette a bankokat, hogy elvetették a sulykot a ROBOR-t illetően.
Nagyon úgy tűnik tehát, hogy az állam kezd végre ráeszmélni azon küldetésére is, hogy védje meg polgárait. A pezsgőbontás azonban még korai lenne: a bankok, multik, a nagytőke lobbiereje Romániában hatalmas, az elmúlt évek során nem nagyon sikerült olyan jogszabályt, intézkedést hozni, amely érdekeiket sértette volna.
Az utóbbi évek egyik ilyen próbálkozása egyébként éppen a ROBOR-hoz kötött hitelek „felszabadítását” célozta egy új mutató, az IRCC bevezetése révén – végül ez is igencsak felemásra sikeredett: ez utóbbi mutató nem kötelező lett, hanem opcionális, a bankok nem automatikusan, csak kérésre számítják a hiteleket, különösebben senki sem igyekszik tájékoztatni az ügyfeleket, hogy a két mutató közül melyiknek mik az előnyei és a hátrányai. Gazdasági elemzők hangsúlyozzák, az IRCC késve követi a ROBOR mozgását, és előbb-utóbb utoléri azt, így hosszabb távon nincs nagy különbség, tény azonban, hogy 2018 óta mostanáig a háromhavi ROBOR szinte végig magasabb volt, és az is tény, hogy jelenleg 8 százalék fölött jár, miközben az IRCC ennek felénél tart. Ha pedig évek múltán kiderül, hogy a bankok valóban mesterségesen pumpálták fel a ROBOR-t, vajon a hitelesektől jogtalanul elvett pénzt egyáltalán visszafizetik-e?
