Tamás Sándor, a megyei önkormányzat elnöke arra hívta fel a figyelmet: ugyan építési és beruházási miniszterként Lázár János először érkezett Háromszékre, korábban többször járt itt, jó ismerője a vidéknek, Antal Árpád pedig azt emelte ki: az ipari parkba is ellátogattak, ugyanis a jövőben a magyar nemzetpolitikában szeretnének nagyobb hangsúlyt fektetni a gazdasági együttműködésre.

Magyar-román megbeszélések

Lázár János beszámolt csütörtöki, bukaresti látogatásáról, ezúttal nem csak magyar-magyar, hanem magyar-román megbeszélései is voltak. Mivel a magyar kormányban az infrastrukturális beruházásokért felelős miniszter, a bukaresti kabinet hasonló hatáskörű tagjaival találkozott, többek között Sorin Grindeanu közlekedési, Cseke Attiila fejlesztési tárcavezetővel, illetve Kelemen Hunor miniszterelnök-helyettessel. Meglátása szerint bőségesen vannak még tartalékok a Magyarország és Románia közötti együttműködésben gazdasági, üzleti, infrastrukturális fejlesztéseket célzó kérdésekben, kiemelte az RMDSZ komoly munkáját a bukaresti kormányban. Az orosz háború nyomán a világ változik, a régióban is komoly változások vannak, nem véletlenül küldte Orbán Viktor miniszterelnök Bukarestbe, hogy próbálják közösen feltárni, végiggondolni mindazokat a lehetőségeket, amelyek a határmenti térségekben a gazdaságfejlesztés területén megvalósíthatóak – ismertette. A magyar kormány nagyszabású ipartelepítési politikát folytat, Nyíregyháza, Debrecen fontos közép-európai ipari központok lesznek, a Partiumban élő magyarságra és románságra munkaerőként is számítanak, ez pedig komoly demográfiai, szociológiai és gazdasági kérdéseket vet fel mindkét oldalon.

Az ígéreteket teljesítik

Háromszéki látogatása során a szépmezői ipari parkba is ellátogattak, keresik az együttműködési lehetőségeket, hogy a magyar gazdasági szereplők miként tudnak hozzájárulni az itt zajló fejlesztésekhez, illetve felmérték, hogy van-e tér és beruházási lehetőség számukra ebben a térségben.

A Kató Bélával, Tamás Sándorral és Antal Árpáddal folytatott megbeszélésen számba vették azokat a beruházásokat, amelyek a magyar kormány segítségével történnek, sepsiszentgyörgyi, háromszéki és a Sapientia egyetemet érintő fejlesztések kerültek napirendre, de arról is szó esett, hogy miként tudják folytatni az identitás megőrzését célzó politikát oktatási, egyházi, kulturális területen. „A gazdasági nehézségek ellenére határozottan elkötelezettek vagyunk a megindított programok folytatása iránt és a megígért fejlesztések teljesítése iránt” – szögezte le Lázár János, hozzátéve: „ígéreteinket teljesítjük, vállalásainkat folytatjuk”. Jóllehet 2022-ben és 2023-ban a gazdasági nehézségek miatt új beruházásokat nem indítanak, ez alól kivétel a Sapientia Egyetem sepsiszentgyörgyi kampusza, melynek építését jövőben elkezdik. A magyar kormány ígéretet tett egy kulturális központ felépítésére is Sepsiszentgyörgy központjában, ezt is teljesíteniük kell – hangsúlyozta Lázár. A Háromszék kérdésére, hogy akkor ez azt jelenti-e, hogy Sepsiszentgyörgy már 2024-ben számíthat a magyar kormány finanszírozására, Lázár János kifejtette: most zajlik a beruházás előkészítése, elkészült a területrendezési terv, nemsokára kezdik a Bodok szálló bontását, el kell készíteni a kivitelezési tervet, és ha ezzel Sepsiszentgyörgy 2023 végére elkészül, akkor az ebben szereplő összeget Magyarország kormánya 2024-ben biztosítja.

A sajtó érdeklődésére Lázár János leszögezte azt is: ugyan ő maga a beruházásokért felel, a Bethlen Gábor Alapon keresztül finanszírozott nemzetpolitikai programok is folytatódnak, az erdélyi kulturális, oktatási intézményeknek szánt normatív, működési támogatások nem csökkennek, sőt, amennyiben az infláció vagy az energiakrízis nyomán szükségessé válik, ezeket fokozzák is. Minden elkezdett fejlesztést folyatnak, semmi sem marad torzóban, s bár 2022-ben és 2023-ban új beruházás nem indul, érdemes már most számba venni a hosszabb távú elképzeléseket.

Kiemelte ugyanakkor annak fontosságát is, hogy a magyar kormány segítségével megvalósuló fejlesztések bírják a román kormány támogatását is. A magyar adóforintokból egész Románia fejlődéséhez és gyarapodásához készek és képesek vagyunk hozzájárulni, ugyanakkor fontos célkitűzés számunkra a magyar közösség identitásának erősítése, szülőföldön való maradása és gyarapodása, mint ahogy minden anyaállam számára fontos a más országokban élő kisebbségek helyzete – hangsúlyozta Lázár János.

Lépésről lépésre

A magyar-román kapcsolatok alakulását firtató kérdésre válaszolva kifejtette: Bukarestben nem tapasztalt gyanakvást tárgyalópartnerei részéről, a gyanakvás és félelem helyett ideje lenne a bizalomra és az együttműködésre helyezni a hangsúlyt. Lépésről lépésre kell haladni, előbb azzal kell foglalkozni, amiben egyetértés van, a vitás kérdéseket be kell azonosítani és megpróbálni kimozdítani a holtpontról. Értékelése szerint a gazdasági együttműködésben vannak még tartalékok, de fölvetette a határátkelők és Románia schengeni csatlakozásának ügyét is. Mint mondta, Hódmezővásárhely, Makó térségéből érkezve jól érzékeli, mit jelent a schengeni csatlakozás ügye, hiszen évente 12 millió jármű lépi át a határt a térségben, és nem ritka, hogy 15 kilométeres kamionsorok alakulnak ki azokon a településeken, ahol választói élnek. Magyarország letette voksát Románia schengeni csatlakozása mellett, de a határ menti térségben fontos az átlépési pontok számának növelése, az infrastruktúra fejlesztése, a munkaerő szabad áramlása – mindezekben a kérdésekben meg lehet találni azokat a pontokat, ahol egyetértés van.