VISSZAÁLLAMOSÍTÁS A RETYEZÁTBAN IS. 13 évi pereskedés után a Hunyad megyei törvényszék kimondta, hogy törvénytelenül szolgáltattak vissza tízezer hektárt a Kendeffy családnak a Retyezát-hegységben. Az ítélet végleges.
A visszaszolgáltatást a Román Akadémia támadta meg arra hivatkozva, hogy az 1920-as évek végéig a román állam – nemzetközi egyezmények és perek következtében – már fizetett kártérítést Kendeffy Lajosnak és Gábornak, így leszármazottaiknak nincs joguk visszakövetelni a területet, amely a gleccsertavakat és a Gemenele tudományos rezervátumot is magában foglalja. Az örökösök, Kendeffy Gábor azóta (2016-ban) elhunyt menye, Mária és lánya, Pongrácz Erzsébet 2005-ben igényelte vissza a család által egykor birtokolt havasi területeket, és 2006-ban meg is kapták a birtoklevelet. A per során a következő érveket hozták fel ellenük: az Ausztriában élő Kendeffy Mária nem igazolta örökösi minőségét hagyatéki tárgyalással vagy végrendelettel, lányának 2005-ben román állampolgársága sem volt (csak 2009-ben szerezte ezt meg, amikor a visszaállamosítási per kezdődött), ráadásul pedig a Gemenele tudományos rezervátum területe a törvény értelmében elidegeníthetetlen. A visszaállamosítási perben az alapfokú ítéletet 2020-ban mondták ki. (Adevărul)
AZ ÁLLAM JÓL JÁRT A VILLANYDRÁGULÁSSAL. Az állam is az energiaár-emelkedések nyertesei között van, nem csupán az energiacégek: ez igazolódott be ismét, miután a cernavodai atomerőművet működtető állami áramtermelő cég, a Nuclearelectrica közzétette az év első kilenc hónapjára vonatkozó üzleti adatait, amelyek láttán bármely, a versenyszférában tevékenykedő cég vezetői is elégedetten csettintenének: óriásit nőtt a nyereség. Az áramtermelésben érdekelt Nuclearelectrica januártól szeptember végéig 1,94 milliárd lejes nettó profitot könyvelhetett el, és ez 202 százalékos növekedés az előző év ugyanezen időszakához képest. Mindezt úgy, hogy a megtermelt áram mennyisége kevesebb a tavalyinál: 7,41 millió MWh a tavalyi 7,57 millió MWh-hoz képest, ami 2,1 százalékos csökkenés, és 4,1 százalékkal kevesebb áramot értékesített. De ezt a kevesebbet az év első kilenc hónapjában átlagosan háromszor magasabb áron tudták eladni, mint a tavaly megtermelt áramot: idén az átlagár 625,90 lej volt megawattóránként, tavaly pedig 253,06 lej. Vagyis az államnak igencsak megéri az atomerőművet működtetni és bővíteni, még akkor is, ha ehhez hárommilliárd dolláros gigahitelt kell felvennie az Egyesült Államoktól. És az így befolyt nyereségből arra is jut, hogy kompenzációt fizessen a termelőknek a lakossági ársapka és a piaci ár közötti különbség fejében. (Főtér)
