A székelyföldi románok fóruma „egyenlő bánásmódot” és „tükörjellegű eljárást” igényel, többek között méltányosságra hivatkozva. Beadványukban a kérés szó sehol sem szerepel, eleve feltételeket szabnak: „csak” egy olyan önkormányzati terület átengedését, amely kedvező és méltó helyet biztosít a nagy román személyiségnek, és azt is, hogy a mellszobor költségeit ugyanolyan arányban állja a város, mint a Petőfi-szobor esetében; magát a pályáztatást és elbírálást a fórum vállalja.

A Dragoş Burghelia elnök által aláírt közlemény jogosnak és természetesnek nevezi a kezdeményezést, és azt is kinyilvánítja, hogy a két szobor egyidejű avatása valós üzenetet közvetítene a sepsiszentgyörgyi etnikai harmóniáról és etnikumközi párbeszédről; ugyanakkor azt az elvárást is megfogalmazza, hogy a polgármesteri hivatal írásbeli választ adjon az első részletek és az akcióterv kidolgozása érdekében. A szöveg a (főként magyarellenességben jeleskedő) civil szervezet közösségi oldalán is megjelent.

Nagy tisztelője Mihai Eminescunak és Petőfi Sándornak, a román és a magyar közösségek nemzeti költőinek, és nincs elvi kifogása az ellen, hogy Eminescunak is szobrot állítsanak Sepsiszentgyörgyön az önkormányzat költségén, habár a két költő közül csak az egyik járt és időzött itt, ahogy ezt feleségének, Szendrey Júliának 1849. június 29-én írt levelében is megörökítette – írja az FCRCHM beadványára küldött válaszában Antal Árpád polgármester; idézi is (magyarul és román fordításban) a magyarok által jól ismert részletet Petőfi utolsó leveléből: „Előbbeni levelemben írtam, hogy Csíkszeredának és Kézdivásárhelynek gyönyörű vidéke van; Sepsiszentgyörgyé talán még szebb, a város is jobban tetszik. Majd körülményesebben megvizsgáljuk, ha együtt utazzuk be Háromszéket, mint a fészket rakni akaró fecskék.”

Az elöljáró a továbbiakban a közelmúlt történéseire emlékeztet: nem tudunk átsiklani afölött, hogy épp a Kovászna, Hargita és Maros megyei románok civil fóruma akadályozta meg két utcának a két költőről való elnevezését; ha nem tette volna, a Petőfi-szobor helye a Mihai Eminescu utcában lenne, és lehet, hogy nem is Petőfi Sándor, hanem Mihai Eminescu szobrát avatnánk ott a közeljövőben – írja. Hozzáteszi: egy ilyen terv kivitelezéséhez szükség van a helyi tanács és a civil szervezet közötti együttműködési megállapodásra, ez azonban csak korrekt partnerek között jöhet létre. A (Petőfi-szobrot kezdeményező) Hármas Alapítvány mindig korrektül viszonyult a városhoz és annak vezetőségéhez, pozitív és konstruktív javaslatokkal járult hozzá a közösséget szolgáló kezdeményezésekhez, és nem akadályozta az önkormányzat tevékenységét. Ilyen, egyenlő, helyes és tükörjellegű hozzáállást várnánk el a románok civil fórumától is, és készek tárgyalni akkor, amikor a szervezet bemutatja azokat a dokumentumokat, amelyek tanúsítják, hogy felhagynak a város projektjeinek akadályozásával – például a városzász­lót jóváhagyó kormányrendelet vagy a Municípiumi Sportklub épületének átadása ellen indított perekkel, és a lista hosszan folytatható –, éppen az etnikumközi megértés, a szükségesség és a normalitás bizonyítására.

Végül, de nem utolsósorban Antal Árpád azt is megemlíti, hogy egy ilyen kezdeményezést a sepsiszentgyörgyi román közösség egyetlen törvényesen megválasztott képviselőjének, Liviu Comăneci tanácstagnak is támogatnia kell. A polgármester tegnap küldte el válaszát a civil fórum múlt héten megjelent követésére.

A Petőfi-szobor meglesz

Közben a Petőfi-szobor ügye is haladt: a kiírásra négy erdélyi és két magyarországi szobrászművész küldött be szobortervet, ezek közül november 30-ig választja ki a szakmai zsűri azt, amelyiket a következő fél évben meg is kell valósítani. Az avatóünnepség napját – 2023. július 29-ét, az utolsó levél keltezésének évfordulóját – ugyanis már korábban kitűzte az önkormányzat.

Nagy költőnk szobrát a tervek szerint azon a kis téren helyezik el, amely az 1918. december 1. út beugrójában van, az Arany János utcával – és a Petőfivel szoros barátságban levő Arany János mellszobrával – szemközt. Az önkormányzat a Széchenyi tértől (az 1918. december 1. és a Grigore Bălan utca „nagy stoplámpás” kereszteződésétől) a Sugás Áruházig terjedő utcarészt próbálta jó néhány évvel ezelőtt Mihai Eminescuról elnevezni, a következő szakaszt pedig (a Sugás Áruháztól a mai főtérig, a Kossuth Lajos utca kezdetéig) Petőfi Sándorról, a román civil szervezet azonban perrel akadályozta meg az 1918. december 1. út „megrövidítését”. Azt törvény mondja ki, hogy ilyen nevű utcának minden megyeszékhelyen lennie kell, ennek hosszát azonban semmi nem szabályozza.

A Petőfi-szobor felállítását a háromszéki magyar sajtó támogatására létrehozott Hármas Alapítvány kezdeményezte, a költségek oroszlánrészét a városháza állja. A szoboravatásig a teret is rendezik, ez lesz a Petőfi park.