BÜNTETTEK A JEGES ÚTÉRT. 3045 lejes bírságot rótt ki a rendőrség a brassói önkormányzatra, mert úgy ítélte meg, hogy a polgármesteri hivatal is felelős a vasárnap reggeli láncbalesetért, amelyben a jeges út miatt 17 jármű – többek közt egy mentőautó – koccant össze egy felüljárón Derestyében.
Szerencsére személyi sérülés nem történt, a keletkezett kár viszont bizonyára jóval nagyobb, mint a büntetés, amelyet a közúti forgalomról szóló sürgősségi kormányrendeletre hivatkozva szabtak ki. A húsz éve elfogadott jogszabály szerint ugyanis a közút műszaki állapota miatt bekövetkező balesetek miatt a közútkezelő büntetőjogi felelősséggel tartozik. (Főtér)
PÓTLÉKOKKAL SZÉP AZ ÉLET. A pótlékok gombamód elszaporodtak és polipszerűen rátelepedtek a közalkalmazotti bérek rendszerére, a több mint ötvenféle pluszjuttatás egy része pedig igencsak megdöbbentő. Ráadásul azok után is megmaradtak, hogy az elmúlt években alaposan megnövelték az alapfizetéseket, így a régen valóban alulfizetett közalkalmazottak bruttó átlagbére manapság már csaknem 30 százalékkal meghaladja a magánszférában dolgozók keresetét (2021-ben az 1,26 millió romániai közalkalmazott átlagosan bruttó 7004 lejt keresett havonta, míg a magánszférában dolgozók 5476 lejt, azaz 27,91 százalékkal kevesebbet). Az Adótanács kimutatása szerint uniós szinten százalékarányosan Románia költ a legtöbbet a közalkalmazottak bérezésére. A Hotnews hírportál összeállításából kiderül: a legtöbb munkavállaló „veszélyes, ártalmas” munkát végez, amiért 15 százalékos bérpótlékot kap (régebben számítógéppótléknak nevezték, tehát azok kapták, akik „egészségüket kockáztatva” képernyő előtt ülve dolgoztak, ám mára már illendő volt átnevezni). Ugyanannyi bónusz jár a „nehéz munkakörülmények” miatt, amely szintén tágan értelmezhető fogalom – bizonyíték erre, hogy például kulturális intézményekben is elterjedt a „veszélyes, ártalmas” munka, illetve a „nehéz munkakörülmények” miatt rendszeresen osztogatott pluszjuttatás. De külön pótlékot lehet bezsebelni például a napi teendők „összetettsége” miatt, az „idegileg leterhelő” munkakörért vagy éppen azért, mert európai uniós projekt részese, EU-s pénzalapokat kezel valaki. Szintén pluszpénz jár azoknak, akik például elszigetelt térségben dolgoznak; bizonyos munkakörökben bónusszal hálálják meg a titoktartást, de a doktori cím is többet hoz a konyhára. A munkaviszony hossza ugyanúgy befolyásolja-növeli a pótlékok összegét, mint az alapfizetést. (Krónika)
NINCS KÍNAI RENDŐRÖRS. Cáfolja a belügyminisztérium, hogy megállapodott volna a Kínai Népköztársaság hatóságaival „illegális rendőrőrsök” létrehozásáról Románia területén. A tárca a CNN amerikai csatornán megjelent hírre reagált, amely szerint Kína több államban – köztük Romániában – „rendőrőrsöket” hozott létre, hogy megfigyelje a határon túl élő állampolgárait. Az intézmény sajtóosztálya szerint a belügyminisztérium valamennyi kétoldalú egyezménye megfelel a hazai és a nemzetközi jognak, függetlenül attól, hogy melyik állammal írták alá. „Biztosítjuk a közvéleményt, hogy a belügyminisztérium (...) a hatáskörének megfelelően folyamatosan azon dolgozik, hogy Románia területén ne történjen olyan tevékenység, amely sértheti a nemzetbiztonságot, a közrendet és az állampolgárok jogait” – olvasható a közleményben. (Agerpres)