Horvátország január elsejétől csatlakozik a schengeni térséghez, Románia és Bulgária azonban nem: az Európai Unió Bel- és Igazságügyi Tanácsa tegnapi ülésén elutasította a két keleti tagállam felvételét a határellenőrzés nélküli övezetbe.
A két ország schengeni csatlakozásának jóváhagyásához egyöntetű döntésre lett volna szükség a testületben, a 27 tagállam közül azonban Ausztria és Hollandia ellene szavazott. Hollandia képviselője megjegyezte, országa csak Bulgária felvételét ellenzi, de a két ország felvételéről csomagban szavazott a Tanács. A tárgyalások azonban folytatódnak. Ylva Johansson, az Európai Bizottság belügyi biztosa gratulált Horvátországnak és a horvát népnek, ugyanakkor azt mondta: Románia és Bulgária is megérdemli a felvételt a schengeni övezetbe, de nem sikerült megszerezniük a tagállamok egyöntetű támogatását. Arra a kérdésre, van-e esély, hogy Románia és Bulgária csatlakozásának ügyét jövő héten megvitassa az Európai Tanács, Ylva Johansson azt felelte, meglepődne, ha ez így történne, de jó maga minden lépést támogat annak érdekében, hogy a két országot felvegyék a belső határellenőrzés nélküli térségbe.
Az egykori Jugoszláviától 1991-ben függetlenedett Horvátország 2013. július 1-jén csatlakozott az Európai Unióhoz, hat és fél évvel Románia és Bulgária után, de 2023. január elsejétől nem csupán a schengeni övezetnek lesz tagja, hanem az eurózónának is. Annak ellenére, hogy a Frontex (az európai határ- és partvédelmi szervezet) hétfőn közzétett statisztikái szerint az illegális migráció nagy része a Nyugat-Balkánon (tehát Horvátországon is), nem pedig Románián keresztül éri el Ausztriát.
A schengeni térséghez eddig 26 ország csatlakozott, ebből 22 az Európai Unió tagja, a többi négy pedig Izland, Norvégia, Svájc és Liechtenstein. Az uniós tagállamok közül Románia, Bulgária és Ciprus nem nyert felvételt a határellenőrzés nélküli övezetbe, Írország pedig nem is kívánt belépni.
Gyalázatos döntés
A brüsszeli döntést nagy nemtetszéssel fogadták Romániában.
Nicolae Ciucă kormányfő „mélységes csalódását” fejezte ki, és megalapozatlannak nevezte Ausztria vétóját. Emlékeztetett arra, hogy valamennyi tagállam készen állt „megnyitni Schengen kapuját” Románia előtt, elismerve az ország felkészültségét és az EU külső határainak védelmére tett erőfeszítéseit, egy ország kivételével. „Őszintén sajnáljuk és nem értjük Ausztria merev álláspontját” – jelentette ki.
Marcel Ciolacu PSD-elnök úgy vélekedett: Ausztria szavazata „karácsonyi ajándék Vlagyimir Putyinnak”, az osztrák jobboldali kormány szembement az Európai Unió tagállami többségének akaratával, és súlyos csapást mért az európai egységre és stabilitásra. „Ennek az abszurd szavazásnak bizonyára lesznek következményei Ausztriára nézve, a jobboldalnak szembe kell néznie ezzel a helyzettel, amely óriási problémát okoz magának az Európai Uniónak” – írta. A szociáldemokrata politikus megköszönte a támogatást az európai szociáldemokratáknak, és közölte: nem adják fel, az Európai Tanács elé viszik az ügyet.
Kelemen Hunor miniszterelnök-helyettes „gyalázatos döntésnek” nevezte Románia és Bulgária schengeni csatlakozásának elutasítását. Az RMDSZ elnöke szerint „Ausztria vétója helytelen, erkölcstelen, észérvektől mentes, szégyentelen politikai játszmára vall. Igen, gyalázatos ez a döntés, amely valamennyi romániai állampolgár, az ország területén élő valamennyi közösség ellen irányul. A jóérzés ellen, az unión belüli szabad mozgást lehetővé tévő törvénykezések ellen” – írta közösségi oldalán. Hangsúlyozta: Románia tizenegy éve teljesítette a csatlakozáshoz szükséges technikai kritériumokat, és élvezi a schengeni övezet tagországainak támogatását, amelybe „belerondított” Ausztria. „Álszent döntésével azt bizonyította be, miként tiporhatók lábbal ezek a közös értékek és szabályok. Ami Romániát illeti: továbbra is folytatjuk a munkát, méltósággal, bátran, megalkuvások nélkül. Nem engedünk Ausztria szégyentelen zsarolásának! Hisszük, hogy ezekben a nehéz időkben a szolidaritást és nem a kirekesztést kell erősíteni. Nemcsak Romániának, hanem az Európai Uniónak is erre van szüksége!” – zárta bejegyzését Kelemen Hunor.
Cătălin Drulă, a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) elnöke „mélyen igazságtalannak” nevezte a döntést, szerinte a romániaiak megérdemlik a schengeni tagságot, „sok munkával és komolysággal” kiharcolták maguknak ezt a jogot. Ugyanakkor úgy véli, az illetékes hazai politikai vezetőknek vállalniuk kell a felelősséget: Lucian Bode belügyminiszternek le kell mondania a kudarc miatt, „ami pedig az ország külpolitikájának vezetőjét, Klaus Iohannist illeti, ez a nap végérvényesen megpecsételte üres elnöki mandátumait”.
Klaus Iohannis államfő a romániai politikusok közül utolsónak reagált: ő is „mélyen igazságtalannak” és indokolatlannak nevezte Ausztria álláspontját, de közölte, hogy Románia nem áll meg itt, Schengen a stratégiai célja, és nem fog megtorpanni, amíg el nem éri.
