SÍZZÜNK MÁSHOL. Daniel Cadariu idegenforgalmi miniszter arra biztatja a román állampolgárokat, hogy mivel a bécsi hatóságok keresztbe tesznek az ország schengeni csatlakozásának, ne Ausztriába járjanak sízni.
Cadariu szerint évente átlagban mintegy 370 ezer román állampolgár vakációzik a közép-európai országban, a legtöbben pedig az ottani síparadicsomokat keresik fel. 2021-ben a koronavírus-járvány miatt foganatosított korlátozások ellenére 290 ezer romániai választotta kikapcsolódási célként Ausztriát. A turisztikai tárcavezető kijelentette: „Nem csak Ausztriában ideálisak a feltételek a téli sportok szerelmesei számára. Sokkal jobb körülményeket találni a sízéshez Svájcban, Olaszországban, Franciaországban és Németországban.” Romániát nem említette sízésre alkalmas helyként. (Krónika)
MEGFAGYOTT A MENEKÜLT. A Máramarosi-havasokon át szökött Romániába négy ukrán állampolgár, a mostoha időjárási viszonyok miatt azonban egyikük halálra fagyott. A három, 30 és 32 év közötti férfiból és egy nőből álló csoport szerda reggel szökött át Romániába, de eltévedtek a hegyekben, ahol az elmúlt napokban jelentős mennyiségű hó hullott (helyenként 60–80 centiméteres a hóvastagság). A hegyimentőket szerda este riasztották, a határrendészettel közös csapat pedig csütörtök hajnalban találta meg – 1400 méter magasan, egy nehezen megközelíthető helyen az államhatár közelében – a menekülőket. Egy személy kihűlt, s bár próbálták újraéleszteni, nem jártak sikerrel. Három társa kórházba került Romániában. (Agerpres)
HÁBORÚS IDŐKBEN NEM VONZÓ A KATONASÁG. Az idei év első kilenc hónapjában több mint 2000-en léptek ki a román hadseregből, körülbelül kétszer annyian, mint 2021 egészében és mintegy négyszer annyian, mint 2020-ban. Nem elég azonban, hogy sokan inkább levetik az egyenruhát, a hazai katonai iskolákba is jóval kevesebb fiatal jelentkezett idén: mintegy 2500-an a tavalyi 5700-hoz képest, és 25–35 százalékuk nem teljesíti a minimális követelményeket sem. Bár a szakértők igyekeznek azzal magyarázni a jelenséget, hogy a magánszektor egyre jobb ajánlatai elcsábítják a katonai szolgálatból az embereket, különösen azokat, akiknek mondjuk mérnöki végzettségük van, az is nyilvánvaló, hogy a szomszédban dúló háború is sokakat elriaszt a hadi pályától. Az év elején a román hadsereg 73 350 aktív katonát és 50 000 tartalékost tartott nyilván. (Főtér)
IOHANNIS TÚLTESZ AZ ELŐDEIN. Kétszer annyi tábornokot léptetett elő Klaus Iohannis államfő, mint az elődei. Ion Iliescu több tábornokot nevezett ki és léptetett előre, mint Emil Constantinescu és Traian Băsescu, de Iohannis mindenkit túlszárnyal: míg Băsescu évi 35 tábornokkal beérte, utódja 2020-ban 48, 2021-ben 44, az idén pedig már 60-nál tart. Az előléptetettek nem mind katonai alakulatnál szolgálnak – titkosszolgálati és más karhatalmi szervek emberei is vannak köztük –, de Romániának már így is több tábornoka van, mint Nagy-Britanniának, miközben a hadsereg a felszerelést, sorozást, felkészülést, csapatszellemet és erkölcsöt tekintve a padlón van. És az is visszás, hogy a civil társadalomban jóval kevesebb személyt tartott érdemesnek a kitüntetésre az államfő: idén a 60 tábornok mellett mindössze hét orvos és nyolc tanár kapott valami harmadrangú elismerést. Így értelmezi Iohannis az országot: 75 százalékban jutalmaz katonákat és csak 25 százalékban polgárokat; a bérek is ezt tükrözik. (Caţavencii)