Százharminc éves a képeslap

2008. december 23., kedd, Magazin

A Postaügyi Világunió 130 évvel ezelőtt egységesítette a levelező- és képeslapok méretét, bár eleinte az illusztráció ― azaz maga a kép ― csak az oldal egyharmadát foglalta el, és a fennmaradó felületre lehetett írni üdvözlő sorokat.

Az első képes levelezőlap a francia―porosz háború idején látott napvilágot. 1870. július 16-án, a német mozgósítás napján August Schwarz oldenburgi könyvkereskedő az Észak-Német Posta Unió által forgalmazott postai levelezőlap címzési oldalának bal alsó sarkába egy ágyú mögött álló tüzér képét nyomtatta. Az újdonság gyorsan népszerű lett, ám az eleinte eltérő formátumú és méretű lapok kézbesítése és a változó díjszabás sok problémát okozott. A Postaügyi Világunió 1878-ban szabványosította az üdvözlőlapok méretét, és találta fel az egységes díjszabást. Innen számítják a képeslapok megszületését. Az elmúlt 130 évben sokat változott a képeslapok formája: még az 1880―1890-es években is a kép csak az oldal egyharmadát, felét foglalta el. A hátoldalt 1905-ig csak címzésre és a bélyeg felragasztására lehetett használni. A századfordulóra már az egész oldalt betöltötte a rajz, illetve annak nyomtatott változata, később pedig a fotó.

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Részt kíván-e venni a december elsejei parlamenti választásokon?









eredmények
szavazatok száma 1323
szavazógép
2008-12-23: Magazin - x:

Még egy háromszéki ,,meteorit”? — Kisgyörgy Zoltán

Bíró Tas Taksony és testvérbátyja, Bendegúz a két bölöni lelettel
Jó ideje várunk a válaszra: honnan is kerülhetett az a két, közel ökölnyi nagyságú, fényes, kristályos, ezüstös színű ásvány vagy éppen súlyosabb salakszerű képződmény Bölön község belterületére, amelyre két sepsiszentgyörgyi tanuló, Bíró Tas Taksony és Bíró Kund Bendegúz figyelt fel a közönséges kövektől elütő, különleges volta miatt bölöni nagyapjuk, Bíró Lajos udvarán és az attól mintegy 10—15 méterre fekvő Erzsébet parkban (utóbbit Díszkert néven ismerik a faluban, ott áll Sziszi mellszobra). A leletekre Bölönben senki nem tudott magyarázatot adni. Né­há­nyan megkockáztatták, hogy tán valami űrbeli, levegőbeli képződmény, meteoritféle lehet. Az azonban továbbra is talány maradt, hogy miként és honnan kerültek a falu szívébe ezek az ,,égi kövek".
2008-12-23: Magazin - x:

Szolzsenyicin-portál

Alekszandr Szolzsenyicinnek szentelt internetes honlapot hoztak létre a Nobel-díjas orosz író 90. születésnapja alkalmából. A Gulag-szigetcsoport, a Rákosztály és az Ivan Gyenyiszovics egy napja című műveiért 1970-ben Nobel-díjjal kitüntetett író augusztus 3-án hunyt el szívelégtelenségben.