A rendszerváltás óta ez volt a legnehezebb év, mégis rendkívüli teljesítményt nyújtott Magyarország – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a Kormányinfó keretében tartott nemzetközi sajtótájékoztatóján tegnap Budapesten. Az ország által nyújtott rendkívüli teljesítmények közé sorolta a tavaszi országgyűlési választást, a háborúból történő kimaradást, azt, hogy az ország a migrációval szemben állta a sarat, képes volt finanszírozni a megemelkedett energiaárakat, és ugyancsak ide sorolta a munkaalapú társadalom megőrzését, az Európai Unióval történő megállapodást.
A kormányfő kiemelte, 2023-ban is az lesz a legfontosabb Magyarország számára, hogy kimaradjon a háborúból. A másik fontos cél, hogy kimaradjunk az európai recesszióból, tehát Magyarországon a gazdasági növekedés ne mínusz legyen, hanem plusz. Szavai szerint az egész európai kontinens és benne Magyarország egy új korszakba, a veszélyek korszakába lépett. Hozzátette: a nehéz években nyújtott teljesítményt mindig kétszeres súllyal értékelik.
Nyertek a dollármilliókkal szemben
A miniszterelnök a tavaszi országgyűlési választást úgy értékelte, a magyarok nem kértek a külföldi beavatkozásból, nem kértek a dollárbaloldalból, és „nem hiszem, hogy ez egyhamar megváltozik Magyarországon”. Hozzátette: a választás valódi szabadságharc volt, meg kellett védeni az ország függetlenségét és szuverenitását, mert a nemzetközi szereplők olyan súllyal vettek részt a magyar parlamenti választáson, mint korábban sohasem. Mintegy hárommilliárd forintnyi dollár állt szemben hárommillió szavazóval, és az utóbbiak győztek – mondta a kormányfő. A miniszterelnök szerint a legfontosabbat hozták létre a magyar választók, egy stabil, cselekvőképes és kiszámítható kormányzatot, és ez nehéz időben a legnagyobb érték.
Orbán Viktor kiemelte azt is, hogy folytatódik az 1990 óta tartó hagyomány, amely megkülönbözteti Magyarországot a többi európai államtól: Magyarországon kívül ugyanis nincs még egy olyan ország, ahol 1990 óta ne tartottak volna előrehozott választást. Stabilitás és kiszámíthatóság szempontjából egész Magyarország az első helyen áll – mondta. Szerinte felértékeli a választási teljesítményt, hogy a brüsszeli és a liberális világ baloldali kormányt akart.
Úgy látta, azért nem jöttek létre a szerződések az Európai Unióval már 2021 nyarán, holott már akkor meg lehetett volna kötni azokat, mert az EU kormányváltást akart, és nem kívánt a választások előtt pénzt adni. Megjegyezte, ugyanez a cél most Lengyelország esetében is, ahol ugyancsak baloldali kormányt szeretne látni Brüsszel.
Kimaradtak a háborúból
A háborúból Magyarországnak mindenképpen ki kell maradnia – emelte ki Orbán Viktor. Részben azért, mert Ukrajnában sok magyar él, részben pedig azért, mert a háború mindig rossz, a háborúban emberek halnak meg, és több száz magyar is meghalt már, akiket az ukrán hadseregbe soroztak be.
Orbán Viktor hangsúlyozta: „A szomszédunkban zajló háborúnak eddig csak vesztesei vannak. Vesztes a két egymással szemben álló fél és az európai gazdaság is.” „Súlyos gazdasági veszteséget szenvedünk el, szankciós felárakat fizetünk” – jelezte a kormányfő. Hozzátette: a 2023-as év szinte minden európai ország számára azt a kihívást hozza, hogy el tudja-e kerülni a gazdasági visszaesést, illetve a recessziót, amely egyenesen a háborúból, valamint a háborúban való európai részvételből fakad, amit szankcióknak neveznek.
Úgy fogalmazott: a magyar felfogás szerint, ha el akarod kerülni, hogy részt vegyél egy háborúban, akkor ne engedd, hogy belesodorjanak. A miniszterelnök szerint azonban Európa nagy része már „benne van” a háborúban, belesodródott. Aki fegyvert szállít, az benne van a háborúban legalább bokáig, aki az egyik hadviselő fél katonáit kiképzi, az benne van térdig, aki még műveleti, irányítási képzést is ad, az benne van kötésig a háborúban – mondta. Ha pedig az egyik hadviselő felet teljes egészében finanszírozza, most már nemcsak a hadi kiadásokat, hanem az állam működését is, mint ahogy az EU teszi 18 milliárd euró erejéig, az szügyig van benne a háborúban. Orbán Viktor reményeit fejezte ki, hogy nem keveredik bele Európa „nyakig a háborúba”.
Közölte: Magyarország a nagy nemzetközi nyomás ellenére is fenn tudta tartani azt az álláspontját, hogy azonnali tűzszünetre, azonnali béketárgyalásokra és békére van szükség.
Mindemellett Magyarország teljesítette azt az emberiességi és keresztényi kötelességet, hogy a bajbajutottakon segíteni kell, és az ország legnagyobb humanitárius akcióját indították meg a háború kitörésekor, hogy segítsenek az ukránoknak – fejtette ki.
Feltartóztatták a migrációt
A migráció feltartóztatását és a rezsivédelem fenntartását is az idei év sikerei között említette Orbán Viktor. Mint mondta, az egyetlen európai ország vagyunk, amelyet egyszerre két irányból ér migrációs nyomás, hiszen a déli irány mellett Ukrajna felől milliós menekültáradat jelent meg.
Orbán Viktor fantasztikus eredménynek nevezte, hogy idén negyedmilliónál több illegális határátlépési kísérletet sikerült megakadályozni.
Sikerként szólt arról is, hogy Magyarország képes volt finanszírozni a megemelkedett energiaárakat, utalva arra, hogy ugyanazért a mennyiségért a tavalyi 7 helyett 17 milliárd eurót kellett fizetnie. Hangsúlyozta: úgy teremtette elő ezt az összeget az ország, hogy a rezsivédelmi rendszer lényegét meg tudta őrizni, és ez 2023-ra is megoldott.
Sikerült megőrizni a munkaalapú társadalmat, soha nem dolgoztak még annyian Magyarországon, mint ebben az évben. Orbán Viktor azt mondta, harmincéves csúcson van a foglalkoztatás, az emberek 74,6 százaléka dolgozik.
A miniszterelnök rendkívüli teljesítmények tartja azt is, hogy a liberális világban uralkodó „hungarofóbiát” leküzdve sikerült az EU-val megállapodni. Azt mondta, reményei szerint az erről szóló megállapodásokat a következő egy-két napban alá is írják.
Jövő évi célok
Orbán Viktor a 2023-as év céljairól szólva kijelentette: „védekezni fogunk, de a nagy céljainkat nem adjuk fel”. Közölte, a kormány szeretné elérni, hogy a következő év végére egy számjegyűre zsugorodjon az infláció.
„Szuverenitás, szabadság, teljes foglalkoztatás és a családok támogatása. Ezeket a nagy célokat 2023-ban a várható nehéz körülmények közepette sem akarjuk föladni” – fogalmazott Orbán Viktor.
Kérdések és válaszok
Azzal kapcsolatban, hogy az oktatás területe a Belügyminisztériumhoz tartozik, Orbán Viktor kifejtette: a vezetőnek a vezetéshez kell értenie, a szakmai kérdésekben pedig a szakemberekre támaszkodhat, a tudást kell megfelelő szervezeti formában integrálnia az általa vezetett területre. A kormány szándéka az volt, hogy az oktatás területén felmerülő anyagi természetű követelésekről a szakszervezetekkel, a szakmai kérdésekről pedig a pedagóguskarral kívánt egyeztetni – ismertette a miniszterelnök.
A pedagógusok tiltakozásával kapcsolatban közölte: minden állami alkalmazottnak megvannak a tiltakozás törvényes formái, és azokat be kell tartani, különben olyanoknak okoznak kárt, akik nem érdemlik meg azt. Az állami szektorban kétszeresen is fontos, hogy ne politikai szempontból induljunk ki, hanem kizárólag a jogot figyeljük – hívta fel a figyelmet.
A kormányfő hangsúlyozta: egy független és szuverén Ukrajna létezése magyar nemzeti érdek is. Magyarország nem érdekelt abban, hogy az európai és az orosz gazdaságot véglegesen kettéválasszák, ezért amit meg lehet menteni az oroszokkal való gazdasági együttműködésből, azt próbálják megmenteni. Magyarország nem akar belesodródni a háborúba, de meg akarja adni Ukrajnának azt a segítséget, amelyet az emberiesség parancsa megkövetel – mondta.
A lengyel–magyar viszonyról Orbán Viktor azt mondta: a két nemzet között megalapozott történelmi sorsközösség van, és az orosz–ukrán háború stratégiai kérdéseiben – abban, hogy Oroszországot olyan állapotba kell hozni, hogy ne jelentsen fenyegetést az európai biztonságra, és szükség van egy szuverén Ukrajnára – is egyetértés van. A lengyelek azonban úgy vélik, hogy az ukránok az ő szabadságukért és biztonságukért is harcolnak, míg Orbán Viktor szerint az ukránok a saját hazájukért harcolnak, hősiesen egyébként. Magyarországot nem Ukrajna, hanem saját maga és a NATO védi meg – emelte ki a kormányfő.
Orbán Viktor megismételte korábbi állítását, hogy „alapvetően amerikai–orosz tárgyalásokra van szükség, ha nincsenek amerikai–orosz tárgyalások, nem lesz béke”. Az egyik labdarúgó-mérkőzésen viselt, a történelmi Magyarországot ábrázoló sálról elmondta: „Magyarország 1100 éves ország, történelmi szimbólumok vesznek minket körül, melyek a mindennapi élet részeként a nemzeti egységet jelképezik.” A miniszterelnök kifejtette, nem fogadja el azt a véleményt, amely egy etnikailag egységes közösséget kevésbé értékesnek tart, mint egy összekevertet.
A jövőjéről szóló kérdésre válaszolva Orbán Viktor azt mondta: tizenhat évig volt ellenzékben, idén tizenhetedik éve van kormányon, még nem érzi, hogy itt lenne az ideje a visszavonulásnak.
