Megújult a baróti piac. Szép és civilizált környezetet biztosít eladónak és vevőnek – jöhet az őszinte taps. Tényleg, jó, hogy van. Kár viszont, hogy a tavaszi, őszi és karácsonyi vásárokat is ott szervezik – mondják a kézművesek.
Mert bár a feltételek adottak a termékek kiállításához, mégsem igazi a helyszín: a vásárokat a város főterén kellene tartani, mert ott nem csak azok vennék észre az eseményt, akik látták a hirdetést vagy a plakátokat, és célzottan oda mennek, hanem a forgalmas központon áthaladók is. Fontos lenne számukra, hogy minél nagyobb és színesebb társaságnak tudják megmutatni termékeiket.
És ha már az észrevételeknél tartunk: ne csak egynapos legyen a vásár – kérik –, hanem bár egy hétvégét tartson. Vagy az advent időszakában akár több alkalommal is kapjanak helyet – ismétlik a szép portékákat kínáló eladók.
Javasolták azt is, tegyék változatosabbá a programot, elhangzott, az esemény hangulatát ünnepélyesebbé, magasztosabbá lehetne emelni, ha bevonnák a kisiskolásokat is. A gyermekek énekhangjától csengő főtéren is kevesebb lenne a komoly felnőtt, és több a vidámság így az ünnepek előtt.
Igazuk van a kézműveseknek. Forgatag kell a vásárnak: jó ezt úgy szervezni, hogy szülők, nagyszülők és gyerekek sokasága tartsa érdemesnek kimenni egy-egy ilyen eseményre. Sokadalom kell, hogy legyen, akinek kürtőskalácsot sütni, hogy egész nagy üstnyi keljen el a forró teából, és legyen, aki mézeskalácsot, házi csokit majszoljon, miközben más ünnepi asztalra való díszt vagy szörpöt vásárol, esetleg karácsonyfa alá dugható angyalfiát keres.
Mert tömeg kell. Ha nincs, veszélyben a kézművesek lelkesedése is – aki idén hiába készült az ünnepre, jövőre kétszer is meggondolja majd, hogy hová viszi portékáját. Az pedig mindannyiunknak fájna, ha a jövő vásáraiban emiatt lenne gyérebb az eladók sora.
