A rendszerváltás óta ennél magasabb alapkamat csak 2010 folyamán volt, amikor 7 százalékot határoztak meg. Dan Suciu szóvivő szerint a kamatemeléssel a jegybank az inflációs várakozásokat igyekszik mérsékelni olyan körülmények között, amikor az inflációs index több mint 70 százalékát az energiaárak határozzák meg. * A három hónapos ROBOR-index, amely alapján a változó kamatozású, lejben kifejezett fogyasztási hitelek költségét számolják, szintén látványos növekedést mutatott be idén: január 4-én még 3,01 százalékon állt, majd – időközönként hullámzó értéket mutatva – október 26-ára 8,21 százalékra emelkedett. November 2-ától aztán – minden bizonnyal a versenyhivatal által bejelentett ellenőrzések hírére is – újra mérséklődött, december 27-én azonban így is elérte az évi 7,61 százalékot.