Lukács evangéliuma Jézus születéséről: „Azokban a napokban történt, hogy Augusztusz császár rendeletet adott ki, hogy az egész földkerekséget írják össze. Ez az első összeírás Quiriniusz, Szíria helytartója alatt volt. Mindenki elment a maga városába, hogy összeírják. József is fölment Galilea Názáret nevű városából Júdeába, Dávid városába, Betlehembe, mert Dávid házából és nemzetségéből származott, hogy összeírják jegyesével, Máriával együtt, aki áldott állapotban volt. Ott-tartózkodásuk alatt elérkezett a szülés ideje. Mária megszülte elsőszülött fiát, bepólyálta és jászolba fektette, mert nem jutott nekik hely a szálláson.”

Szászbuda, evangélikus templom. Jézus születése-freskó

Nagyon szép, Jézus születését ábrázoló freskót festettek a régen élt művészek a szászbudai (Bunești, Bodendorf) evangélikus templom szentélyének északi falán. A mára már nagyon töredékesen megmaradt jeleneten a „Gyermekágyas Mária” elsősorban a bizánci művészetből ismert fekvő alakját láthatjuk, életszerűen a könyökére támaszkodva, lábainál az imádkozó, glóriás Józsefet, és két angyalt lehet még a rongált falképen látni.

Homoródkarácsonyfalva, unitárius templom, Jézus születése

Szintén csak részletekben reánk maradt falfestmény őrzi Homoródkarácsonyfalván az unitárius templom északi falán az újszülött Jézus fürösztését, amelyben az apokrif evangéliumok elbeszélése szerint a két bábaasszony, Zelomi és Salome segédkezik. A háttérben a késő középkori születésábrázolásokban gyakori életképként az istálló állatait, a szamarat és az ökröt láthatjuk, amint a vályúból isznak. A keresztény hagyomány szerint  az ökör és a szamár az ősidőktől megtalálható minden Jézus születése-képen, az ökör mint tiszta állat a zsidóság, a szamár a pogányok megjelenítője; a születés tanúi és a hitre figyelmeztetnek.

Rugonfalva, református templom, Királyok imádása

Szorosan a Jézus születését követő ábrázolásokhoz tartozó Királyok imádása-kompozíciókat festettek a 15. században pl. Rugonfalva, Felsőboldogfalva, Gidófalva református és Homoródkarácsonyfalva unitárius templomában. Ezeken a székelyföldi adorációs kompozíciókon, a késő gótikus művészetben gyakori, szélesen magyarázó gesztusokkal vonulnak a bölcsek az angyalok és csillagok által jelzett irányba, Betlehembe, az Istenanya ölében ülő gyermek Jézus hódolatára.

Felsőboldogfalva, református templom, Királyok imádása

A bibliai történet leírását Máté evangéliumában olvashatjuk: „Amikor a júdeai Betlehemben Heródes király idejében Jézus megszületett, bölcsek jöttek napkeletről Jeruzsálembe és kérdezősködtek: „Hol van a zsidók újszülött királya? Láttuk csillagát napkeleten, s eljöttünk, hogy bemutassuk neki hódolatunkat.” Ennek hallatára Heródes király megriadt, s vele egész Jeruzsálem. Összehívta tehát a főpapokat és a nép írástudóit, és tudakozódott tőlük, hol kell a Messiásnak születnie. „Júda Betlehemében – válaszolták –, mert így jövendölt a próféta: Te Betlehem, Júda földje, egyál­talán nem vagy oly kicsi Júda nemzetségei közt, hisz belőled származik majd a vezér, aki népemnek, Izraelnek pásztora lesz.” Erre Heródes titokban magához hívatta a bölcseket, és pontosan megtudakolta tőlük a csillag feltűnésének idejét. Aztán elküldte őket Betlehembe: „Menjetek – mondta – s szerezzetek pontos értesülést a gyermek felől! Ha megtaláljátok, jelentsétek nekem, hogy én is elmenjek és hódoljak neki.” Azok meghallgatták a királyt és útra keltek. S lám, a csillag, amelyet napkeleten láttak, vezette őket, míg végre meg nem állt a hely fölött, ahol a gyermek volt. A csillagot megpillantva nagyon meg­örültek. Bementek a házba, és meglátták a gyermeket anyjával, Máriával. Leborultak és hódoltak neki, majd elővették kincsei­ket s ajándékot adtak neki: aranyat, tömjént és mirhát."

Kolozsvár, Szent Mihály-templom, Királyok imádása (részlet)

Valamikor, a 15. században igényesen megfestett kompozíció lehetett a Királyok imádása jelenet a kolozsvári Szent Mihály-templom déli oldalszentélyében, a Szent Sebestyén- és Fábián pápa-, valamint más töredékesen megmaradt festményekkel együtt.

Jánó Mihály