Jövőben húsz éve lesz annak, hogy megalakult a Székely Nemzeti Tanács. Izsák Balázs, a szervezet novemberi küldöttgyűlésen újraválasztott elnöke szerint a jubileumi évben a legnagyobb kihívás az önszerveződés alapját képező székelyföldi személyi kártya bevezetése lesz.
– Milyen jelzővel illetné a 2022-es évet a Székely Nemzeti Tanács szempontjából?
– A Székely Nemzeti Tanács közel húszéves történetében nem volt két egyforma év. Szívesen keresnék egy egyszavas jelzőt, amelyet talán minden évre rá lehetne illeszteni, de nincs ilyen. Az idén egy új kihívással kellett szembenéznünk, de az elmúlt két év járványügyi korlátozásai is átnyúltak a 2022-es évre. Voltak olyan sikereink is, amelyek új próbatétel elé állítják a Székely Nemzeti Tanácsot. Ez paradoxonként hangzik, mégis így van. A polgári kezdeményezés aláírásainak hitelesítése 2021 decemberének végén fejeződött be, megnyílt egy új küzdőtér, amelyről nem tudja még senki, hogyan és mikor fog véget érni. Ettől válik próbatétellé a siker, és ez oldja fel a paradoxont. Meg kell találnunk azt a stratégiát, amely a nemzeti régiók ügyét sikeressé teszi! Ez nagyon nehéz feladat, de nem lehetetlen. Az új kihívás a szomszédunkban zajló háború. Békepártiak vagyunk, hisszük, hogy a háború nem megoldás, de az sem mellékes, hogy Kelet-Ukrajna megyéinek sajátos jogállásával függ össze ez a konfliktus, ezért Székelyföld autonómiatörekvésének közképviseletét különösen érzékenyen érinti. Több szakértő elmondja: a háború következtében a biztonságpolitika minden autonómiaigényt felülír. Ezzel szemben a mi céljaink változatlanok.
– Nagy vihart kavart a román sajtóban a Székely Nemzeti Tanács nyílt levele a schengeni országok külügyminisztereihez, amelyben kisebbségi jogokat kérnek a csatlakozásért cserébe. Látva a december 8-i döntést, hogyan értékeli ezt a nyílt levelet?
– Nem volt célunk Románia schengeni csatlakozásának a megakadályozása. A levélben számos olyan kötelezettségvállalást összegeztünk, amelyek a romániai magyar nemzeti közösség jogaihoz kötődnek, és ezek a kötelezettségek továbbra is érvényesek, függetlenül attól, hogy Románia a schengeni övezeten belül vagy azon kívül van. A fent említett kötelezettségvállalásokra figyelmeztetni erkölcsi kötelesség. Mondjuk ki bátran: kategorikus imperatívusz, amelyet szabad embereknek meg kell tenniük akkor is, ha az – látszólag – sikertelenségre van ítélve. Ez a kanti etika következménye: a szabad ember erkölcsi törvényeket követ még akkor is, ha azzal árt önmagának. Még egy tévedést kell eloszlatnunk. Többen félreértették a levelünket, és azzal érveltek, hogy a Schengenre vonatkozó kötelezettségek nem kötődnek a kisebbségi jogokhoz. Ezzel szemben minden ENSZ-tagállam kötelezettségvállalásait a nemzetközi szerződésekről szóló bécsi egyezmény szabályozza. Ennek 26. szakasza rögzíti a pacta sunt servanda elvét, amely rendkívül egyszerűen, érthetően kimondja: a nemzetközi szerződésekben vállalt kötelezettségeket jóhiszeműen teljesíteni kell! Ennek nem tesz eleget Románia.
– Számos közleményben Székelyföld önszerveződésének alapjaként jelöli meg a székelyföldi személyi kártyát. Kifejtené ezt részletesebben?
– November 12-e óta a küldöttgyűlésen elfogadottak értelmében már nem csak én személyesen vagy az Állandó Bizottság tekinti az önszerveződés alapjának, hanem az egész Székely Nemzeti Tanács. Mit jelent ez? Bármely demokratikus országban vagy autonóm régióban a lakosság-nyilvántartás alapján készülnek el a választási névjegyzékek. A választási névjegyzékre épül a szavazati jog intézményi garanciája, ennek alapján jönnek létre és működnek a pártok, illetve az intézmények. Az autonómiastatútum elfogadásával jöhetne létre a hivatalos állami és regionális keretek között megszervezett intézményrendszer, amelyet célként tűzött ki a Székely Nemzeti Tanács. Ez az elmúlt húsz évben nem történt meg. Az autonómiastatútumot Románia parlamentje sorozatosan visszautasítja. Ez a körülmény nem hagy nekünk más alternatívát, mint hogy mi magunk szervezzük meg saját magunkat. El kell mennünk az autonómia felépítésében addig a végső határig, ameddig a törvények megengedik.
– Sokan hiányolják a nyilvános megmozdulásokat, passzívvá vált a székelység?
– Marosvásárhelyen a Székely Szabadság Napját legutóbb 2019-ben szerveztük meg. A világjárvány miatti korlátozások rányomták a bélyegüket minden mozgalomra Európában, így a miénkre is. Bízunk benne, hogy ez véget ért. Október utolsó hétvégéjén, Székelyföld autonómiájának napján például a Kárpát-medencében több mint száz helyszínen lobbantak fel az őrtüzek, ami jelzi, hogy a székely önrendelkezési törekvések továbbra is a közélet homlokterében maradtak. Bízunk benne, hogy az emberek gondolkodása, elkötelezettsége Székelyföld autonómiája iránt nem változott.
– Ez azt is jelenti, hogy az elmúlt években befagytak a nemzetközi kapcsolatok is?
– Nem, hiszen éppen a járvány miatti legnehezebb időben gyűjtöttünk össze több mint 1 400 000 aláírást Európából. Közben levélben, telefonon, a közösségi média által biztosított csatornákon keresztül tartottuk a kapcsolatot szövetségeseinkkel. Ebben az évben a Székely Nemzeti Tanács külügyi képviselője, dr. Dabis Attila Katalónia, illetve Baszkföld nemzeti ünnepein találkozott és egyeztetett e két nép vezetőivel, mintegy természetes folytatásaként a korábbi kapcsolatfelvételnek.
– A Székely Nemzeti Tanács törekvéseinek egyik legerősebb támasza Magyarország. Milyen események jelzik ebben az évben a Székely Nemzeti Tanács és az anyaország kapcsolatát?
– Az európai polgári kezdeményezések történetében eddig nem volt egyetlenegy sem, amelyet 900 000 magyar állampolgár támogatott volna. Érzékeltük a magyar emberek figyelmét, együttérzését, hiszen egy nemzet vagyunk. Ez év márciusában Ferencz Csabával, a Székely Nemzeti Tanács alelnökével hivatalos meghallgatást kértünk a Magyar Országgyűlés Külügyi Bizottságának elnökétől, Németh Zsolttól. Nagy rokonszenvvel hallgatta meg terveinket. Ez a találkozás természetes folytatása volt a tavaly novemberben a külügyminisztériumban tett látogatásunknak, ahol Tőkés Lászlóval együtt tudtuk elmondani a terveinket Sztáray Péter államtitkár úrnak. Ezek a tervek beilleszkednek a magyar nemzetpolitikába. Érdekeltek vagyunk, hogy változatlanul folytatódjon hosszú távon az a nemzeti konzervatív irány, amelyet Orbán Viktor neve fémjelez.
– Mit hoz a 2023-as év?
– A Székely Nemzeti Tanács létrejöttének huszadik évfordulóját. Két évtized összegzését és újabb lendületet a székely közösségen belül, az önkormányzatokkal való kapcsolatban és a nemzetközi küzdőtéren.
Pál Piroska
