A napok óta tartó rendkívüli hőség a mezőgazdaságot is próbára teszi, a növényi kultúrákat és az ágazatban dolgozó embereket is megviseli. A magyar szakminisztérium adatai szerint a múlt héten gyakorlatilag befejeződött a nyári betakarítású növények ― elsősorban kalászosok ― aratása.
Az aratás során mintegy kétmillió hektárról hozzávetőlegesen hatmillió tonna termést kellett a magtárakba szállítani. A betakarítási munkákba mintegy tízezer kombájn, harmincezer szállító jármű, 35 000―40 000 traktor és 70 000―75 000 ember vett részt. Az aratást követő talajmunkákat a nagy meleg hátráltatja, mivel a talaj felső rétege száraz, és így azt szántani nem lehet, csupán altalajlazítás és tárcsázás végezhető rajta. Gyakorlatilag befejeződött az őszi árpa, a repce és a magborsó aratása is. A gazdálkodók az őszi árpa esetében 187 000 hektár vetésterületen végeztek ezzel a munkával. A termésátlag 3,68 tonna hektáronként. Összesen 688 000 tonna őszi árpa termett. A repcét és a magborsót egyaránt 2,3 tonnás hektáronkénti átlaghozammal takarították be 223 000, illetve 21 000 hektárról. A növények a nagy meleget nehezen viselik, mivel a száraz levegő és a talajban tapasztalható vízhiány egyszerre sújtja az ültetvényeket és a szántóföldi kultúrákat. Például a nagy meleg miatt a gyümölcs már a fán kezd aszalódni.
Százmilliós károk
Több mint 160 millió eurónyi kárt okozott a szárazság a hazai mezőgazdaságban ― közli a bukaresti szakminisztérium. A kormány az általa mért kárnak megfelelő összeget (500 millió lejt) szán az aszály sújtotta területnek nyilvánított harmincnégy megyében élő gazdák kártalanítására. A törvényes előírások szerint az állam által megtérített összeg a gazdák költségeinek legfeljebb hetven százalékát fedezheti. A felmérés szerint az őszi búza közel 63 százaléka (1,28 millió hektár), az árpának pedig majdnem a fele (194 000 hektár) ment tönkre. A meleg a repcetermést sújtotta leginkább, ennek 66 százaléka veszett oda. A törökbúza 13 százaléka (333 000 hektár), a napraforgó-ültetvények 24 százaléka (214 000 hektár) pusztult el, míg a szója 36 százaléka (45 000 hektár) és a cukorrépatermés 16 százaléka (4800 hektár) semmisült meg. A mezőgazdasági termelők egyesülete viszont úgy véli, hogy az elpusztult növények értéke a minisztérium által becsültnél jóval nagyobb, valójában eléri az 1,5 milliárd eurót.
Rekordon a búza ára
Az irányadó ― jelenleg novemberi ― határidőre rekordra drágult a búza múlt pénteken a párizsi gabonatőzsdén: tonnánként 3,50 euróval 192,50 euróra. Kereskedők szerint a franciaországi aratás első eredményei az átlagtól jelentősen elmaradó, hektáronként 1―1,5 tonnás hozamokat jeleznek az ország középső és déli részén a közelmúlt túl nedves időjárása miatt. Londonban ugyancsak rekordra drágult az irányadó, novemberi határidő: tonnánként 1 fonttal 123,50 fontra.
Kinek kedvez a klímaváltozás?
Még ha az állat- és növényvilágot gyötri is a klímaváltozás, a méheknek nem okoz gondot. ,,A méhek rendkívüli mértékben képesek alkalmazkodni" ― mutatott rá Hans Vockenhuber méhszakértő. Ha túlságosan felmelegszik a levegő a kaptárban, víz bevitelével hűtenek, télen pedig szárnyizomzatuk mozgatásával fűtenek a méhek. ,,A méhek a klímaváltozás nagy haszonélvezői" ― vélekedett Vockenhuber. Mérsékelt eredmény esetén egy méhész átlagosan évi 15 kiló mézet takaríthat be méhcsaládonként. Ez volt a helyzet 2006-ban is. Jó esztendőkben, mint amilyennek az idei is ígérkezik, az átlagos mézhozam méhcsaládonként 18 kilóra emelkedhet ― feltételezi a szakember. Problémát a közeljövőben nem a méhek kihalása ― mint jelenleg az Egyesült Államokban ―, hanem a méhészek ,,kihalása" fog jelenteni.
