Az ANI hétfői közleménye szerint Mituleţu-Buică a büntető törvénykönyv 301. cikkelyébe ütközően járt el, amikor tisztségét arra használta fel, hogy egy másik személyt előnyhöz juttasson. A hatóság szerint az országos választások megszervezéséért felelős AEP elnöke összesen kilenc olyan dokumentumot írt alá, amely nyomán az alelnöki hivatalba tanácsadóként felvett sógornője jogosulatlan haszonra tett szert. Mituleţu Buică, aki ellen egy korábban általa menesztett osztályvezető tett panaszt, tagadta, hogy összeférhetetlenség állna fenn. Constantin Mituleţu Buică ellen 2021 novemberében vádat emeltek háromrendbeli hivatali visszaélés miatt, mivel az ügyészség szerint nyomást gyakorolt az AEP két osztályvezetőjére, hogy távozzanak az intézménytől, és több tisztség betöltését akadályozta, amikor nem írta ki a versenyvizsgát a betöltésükre. (Krónika)

IOHANNIS AJÁNDÉKAI. Kis túlzással azt is mondhatnánk, Klaus Iohannis államfőnek egész évben karácsony van: az elnök tavaly 23 515 lej értékben kapott ajándéktárgyakat, többek közt katonai kést, érméket, teáskészletet és egy borostyánkővel készített fakeretes festményt is, amely több mint ötezer lejt ér. Persze ezt nem úgy kell elképzelni, hogy az államfő köszönte szépen és hazahordta a hivatalos látogatásai alatt begyűjtött holmit: az ajándéklistán szereplő tárgyak az elnöki hivatal tulajdonába kerültek. (Főtér)

AJTÓT AZ ABLAKRA. Zsalugáter helyett ajtókat szereltek a Suceava megyei Țibeni (magyarul Istensegíts, németül Helfgott) falu iskolájára a felújítás során. A román sajtóban a múlt héten járt körbe a „korszerűsítés” eredménye, de azt még nem tudni, mi okból dönthettek úgy, hogy kívülről is kilincselhető ajtókat szereltek az ablakokra. Felmerült olyan lehetőség, hogy tűzvédelmi okokból kaptak ajtókat ezek az ablakok, mert az iskola kevesebb mint tíz méterre van másik két épülettől, de a képek tanúsága szerint oda is jutott ajtó, ahol nincs is a közelben másik ház, mert például az utcára néz. A hírek szerint az iskola felújítása 2019-ben kezdődött a Helyi Fejlesztések Országos Programja keretében, és a beruházás értéke 2,3 millió lej volt. A településnek egyébként igen erős magyar kötődése van, 1776-ban alapították csíki székelyek, akik a madéfalvi veszedelem után Bukovinába menekültek. Még 1930-ban is szinte csak magyar katolikusok lakták, aztán 1941-ben a magyar lakosság nagy részét áttelepítették az akkor Magyarországhoz visszacsatolt, 1944 óta azonban ismét Szerbiához tartozó Bácskába. (Transtelex)