Több próbálkozást is tett a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház, hogy a diákokat színház-pedagógiai foglalkozásokkal érzékenyítse a színház iránt, legutóbb talán a Norway.today című, 2016-ban készült produkció kapcsán, de költségvetés hiányában nem voltak hosszú életűek ezek a kezdeményezések. A közelmúltban azonban két sikeres pályázat nyomán lehetőség nyílt arra, hogy sepsiszentgyörgyi és kézdivásárhelyi középiskolásoknak is előadásokkal egybekötött színházpedagógiai foglalkozásokat szervezzenek. Az elmúlt évben zajló úgynevezett háromlépcsős foglalkozásokról Oláh-Badi Évát, a színház pályázati felelősét, Korodi Janka színésznőt és Prezsmer Boglárka drámapedagógust kérdeztük.
A háromlépcsős foglalkozás azt jelenti, hogy egy bizonyos előadással kapcsolatosan – mely ezúttal az Albu István által rendezett Hullámzó vőlegény volt – Korodi Janka és Nagy-Kopeczky Kristóf színészek felkészítő foglalkozást tartottak különböző gimnáziumi osztályokban, utána a diákok megnézték az előadást, végül pedig Prezsmer Boglárka drámapedagógus feldolgozó foglalkozásokat tartott a felkészítőn is részt vevő fiataloknak.
A kezdeményezés lényege, hogy játékos formában lehetőséget kínáljanak a diákoknak a színházzal való személyesebb kapcsolat kialakítására, hogy közelebbről is megvizsgálhassák, feldolgozhassák az előadás által felvetett fontosabb témákat. A szervezők szerint a közös játékok során felfedezett összefüggések megértése és elmélyítése nemcsak a színházi kommunikáció, a színházművészet nyelvének megismerését segíti elő a diákok körében, hanem ezen messze túlmutató eredményei is lehetnek: a világ és benne az ember megismerésében, a diákok személyiségfejlődésében is fontos szerepet játszhat.
„Örülök, hogy a Nemzeti Kulturális Alap és a Bethlen Gábor Alap is fontosnak tartotta támogatni a kezdeményezésünket, mert rendkívül nagy igény van rá, mióta beindult a program, a pedagógusok folyamatosan érdeklődnek iránta” – nyilatkozta lapunknak Oláh-Badi Éva, aki szerint minden bizonnyal idén is folytatódni fog ez a többlépcsős színházi nevelési tevékenység, mert ismét sikerült pályázati keretet biztosítani hozzá.
Korodi Janka elmondta, 50 perces foglalkozásokat tartanak a diákoknak, ami valójában nagyon kevés, hisz próbálnak arra törekedni, hogy a különböző játékok mellett beszélgetésre is maradjon idő az előadás által felvetett kérdésekről, mint amilyen a Hullámzó vőlegény esetében az önazonosság kérdése. Jeleneteket reprodukálnak, megpróbálnak elemezni egy-egy szereplőt, viszonyt, a szereplők egyes kijelentéseit, melyeket az előadás előtt és után is megvizsgálhatnak a résztvevők.
Prezsmer Boglárka hangsúlyozta: a színház általi nevelés nagy lehetőségeket foglal magában, de nagyon fontos lenne rendszeresíteni ezeket a tevékenységeket. „Egy-két ilyen alkalom is hasznos, emlékezetes lehet egy diák számára, de ahhoz, hogy komolyabb elmozdulás történjen a kitűzött célok irányában, ahhoz, hogy önismeretről vagy személyiségfejlődésről beszélhessünk, évadonként több előadást is fel kellene dolgoznia egy csoportnak ezzel a módszerrel. Bízom benne, hogy hosszú távon is sikerül működtetni ezt a programot” – fogalmazott a drámapedagógus.
