Megyei kórházÉlet a gyermekosztályon

2023. január 12., csütörtök, Közélet

Minden szülő legféltettebb kincse a gyermek, az ő egészségéért aggódik a legtöbbet. Ezért érthető, hogy amikor a gyermek beteg, felborul a napirend a családban, a testvérek is megérzik a változást, és csak akkor kerül vissza minden a rendes kerékvágásba, ha meggyógyul, de már az is enyhíti az aggodalmat, ha a szülő megbízik az orvosban. A gyermekgyógyászat mindennapi rutinjáról, a kivételes helyzetekről, a döntés nehézségéről és felelősségéről, a szülőkkel való együttműködésről a sepsiszentgyörgyi Dr. Fogolyán Kristóf Megyei Sürgősségi Kórház fiatal gyermekgyógyász szakorvosával, dr. Demjén Enikővel beszélgettünk.

  • Háromhetes kisbabát vizsgál dr. Demjén Enikő
    Háromhetes kisbabát vizsgál dr. Demjén Enikő

A sepsiszentgyörgyi Mikes Kelemen Elméleti Líceum elvégzése után, 2006–2012 között a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem hallgatójaként készült az orvosi pályára, és korán eldöntötte, hogy szakképzésként a gyermekgyógyászatot választja. A gyermekek őszintén elmondják panaszukat, a szülők is segítenek a helyzet felmérésében, az előzmények megismerésében, ezért igen hálás gyermekekkel foglalkozni – mondja Demjén doktornő. A csecsemők, a kisbabák állapota a vizsgálat során derül ki, náluk minden tapintás árulkodó – véli.

Dr. Demjén Enikő a marosvásárhelyi 1. sz. Gyermekgyógyászati Klinikán kezdte a rezidensképzést, amelyet gyermekei születése miatt egy időre megszakított. Adorján jelenleg nyolcéves, Eszter hét. A gyakornoki munkát a brassói gyermekklinikán fejezte be, de azért, hogy jobban belelásson a sűrűjébe, már ez idő alatt vállalt ügyeleti szolgálatot a sepsiszentgyörgyi megyei kórházban, ahol férje, a zilahi származású dr. Demjén Zoltán ekkor már kardiológusként dolgozott.
 

Fiatal, lendületes csapat

Demjén Enikő 2021-től alkalmazottja a megyei kórháznak, a választásban az is közrejátszott, hogy mindketten azt tapasztalták: fiatal, lendületes csapat dolgozik itt, és ebben kívántak részt venni.

Kérdésünkre: az első időszakban félt-e attól, hogy az ügyeleti szolgálatban egyedül kell döntenie egy gyermek kezeléséről, esetleg egy nem mindennapi, de abban a helyzetben és pillanatban feltétlenül szükséges beavatkozásról, a fiatal szakorvos azt mondta, minden szakma az elején nehéz, az orvoslásban pedig a felelősség alól nem mentesít az, ha valaki kezdő. Neki nagyon sokat segített, hogy a pályafutása elején gyakran ügyeletezett, különféle tapasztalatokat szerzett, ezért adott helyzetben magabiztosabban dönt jelenleg is. Ha rámosolyog a beteg gyermek, és látja, hogy javul az állapota, az a lelkének jó – mondotta.

Természetesen nem mindig könnyű dönteni, ezek közül számára a legnehezebb, amikor arról kell határoznia súlyos esetben, hogy a gyermeket küldjék-e tovább egy nagyobb kórházi központba, ahol adott helyzetre megvannak a jól bejáratott kezelési sémák, vagy itthon tegyenek meg mindent, hogy a rendkívüli esetet is ellássák, ami az érintett család számára általában a leginkább elfogadható. Mivel a sepsiszentgyörgyi gyermekosztályon nincs intenzív terápiás részleg, az intenzív kezelésre szoruló gyermekeket minden esetben továbbküldik, ilyenkor előfordul, hogy a második vagy a harmadik megkeresett kórház fogadja a pácienst, ezért is külön nehéz meghozni a döntést – mondta a gyermekgyógyász.

Az egyszerű hasmenéstől, vizelet­fertőzéstől a légúti betegségekig, a tüdőgyulladástól a vegyszermérgezésig széles a kórképskála, de azokat az onkológiai eseteket is itt követik, amikor a gyermek egy akut fertőzésen esik át. A mérgezésekre külön kitért Demjén doktornő, mert tapasztalat szerint igen gyakori, hogy a felügyelet nélkül hagyott kisgyermek hozzáfér a tisztítószerekhez, gyógyszerekhez, és a szülők csak akkor fontolják meg, hogy biztonságosabbá tegyék otthonukat, miután megtörtént a baj.

A szakember nagyon fontosnak tartja a szülőkkel való jó kommunikációt, mert ha a szülő bízik az orvosban, megérti, mi jó a gyermekének, elfogadja és nyugodt, akkor a gyermekkel is könnyebb együttműködni.

Itt minden anyuka maradhat az osztályon tizennyolc év alatti gyermeke mellett, de három évnél idősebb gyermek esetében azért fizetni kell. Előfordul, hogy a két szülő váltja egymást, ez igen ritka, de ottjártunkkor éppen ilyen helyzettel találkoztunk. Zsunkuly Júlia hét hónapos, tüdőgyulladásos kisbabájával töltött három napot a kórházban, kétéves gyermeküknek ellenben annyira hiányzott az édesanyja, hogy negyedik naptól az apa költözött be beteg gyermeke mellé a kórházba. Mostanra már minden bizonnyal visszatértek németországi otthonukba.

Ritka, hogy minden ágy foglalt legyen, ilyen legutóbb az influenzajárvány december eleji kiemelkedő hulláma idején volt. A Covid-dal az emberek jobban vigyáztak, a maszk nem csak a koronavírus-fertőzést védte ki, hanem a ragályos légúti betegségeket is, egy kicsit az immunrendszerünk elszokott a védekezéstől, és ezért jelenleg jobban ki vagyunk téve a fertőzéseknek – hangsúlyozza az orvos.

Változó, hogy a gyermekosztály negyvenöt ágyából mikor hány foglalt, ha tehetik, kórképek szerint jól elkülönítik a betegeket, de a kiindulópont, hogy csak feltétlenül szükséges esetben utalják be a pácienst, amit lehet, a sürgősségen, illetve a járóbeteg-rendelőben oldanak meg. A bentfekvési időt igyekeznek minél rövidebbre fogni, amit a szülők is igényelnek, az utánkövetés a poliklinikán történik – hangsúlyozta Demjén doktornő.
 

Orvos és anya

Nem könnyű gyermeket nevelni, a családot összetartani úgy, hogy mindkét szülő orvos. Ezt Demjén Enikő is beismeri: „Zsúfoltak a mindennapjaink, de igyekszünk otthon is helytállni. Ritka, amikor mind a négyen együtt tudunk lenni, de a szülők is besegítenek, amennyire tudnak. Szerencsém, hogy férjemnek is ez a hivatása, és megérti, hogy miért hiányzom otthonról, miért érkezem haza fáradtan. A gyermekek ebben nőttek fel, tudják, hogy amikor hiányzunk otthonról, akkor dolgozunk.”

Hogy mennyire viseli meg egy-egy súlyosabb eset az orvost, ezt nehéz megállapítani, talán ő sem tudja vagy vallja be saját magának. „A kórházból kilépve nem egyszerű egyből váltani, egy kicsit otthon is jár a fejemben az adott történet, és reggel úgy megyek vissza az osztályra, hogy a gondolatom akörül forog, hogy érzi magát az a gyermek, akitől előző nap a szolgálat végén elbúcsúztam. Sikerélmény, amikor megoldunk egy problémát, ez feltölt a sok fáradtság után is. Az nagy előny, hogy vannak kisgyermekeim, és látom, milyen szülőként egy beteg gyermek mellett, tudom, hogy min mennek keresztül a szülők, és így könnyebben együtt tudunk működni.”

A fiatal doktornőt a szabad időről, esetleges hobbiról is kérdezem, a válasz rövid: erre nem jut idő. Aztán bevallja, nem teljesen van így, mert néha a zongora mellé ül, amikor kisfia a hegedűn gyakorol, a legjobb kikapcsolódás pedig, amikor a család együtt kerékpározik.
 

Az ötödik emelet

A sepsiszentgyörgyi kórházban az első önálló gyermekosztály 1948-ban jött létre négy csecsemő- és hat felnőtt ággyal, az egészségügyi minisztérium dr. Strömpel Endrét nevezte ki osztályvezetőnek. Az évek során az orvosi testület és az ágyak száma is gyarapodott, 1973-ban a gyermekosztály nyolcvanöt ágyas volt, és a régi épületben működött, 1975-ben száztíz ággyal költözött át az új épület ötödik emeletére. 1992-re az ágyak száma nyolcvanra, két év múlva hetvenre csökkent – olvasható a kórház fennállásának 145. évfordulójára 1998-ban kiadott emlékkönyvben.

Jelenleg negyvenöt gyermekágy van az osztályon, emellett tizenkét ágy a kísérők számára, az osztály öt orvosa közül ketten gyermeknevelési szabadságon vannak. Dr. Gál Ramona Éva osztályvezető, dr. Fodor Fruzsina Katalin és dr. Demjén Enikő mellett külsős gyermekgyógyászok is teljesítenek ügyeleti szolgálatot. Az osztály orvosai a járóbeteg-rendelőben is fogadják a gyermekeket, és éjszaka, valamint hétvégén a gyermeksürgősséget is ellátja az ügyeletes, mivel ott csak két orvos van, akik hétköznapokon váltják egymást.

Az orvosok munkáját tizennégy asszisztens segíti, hét ápoló gondozóként dolgozik, öt takarító felel a tisztaságért, egy orvosírnok látja el az ennek a munkakörnek megfelelő feladatokat.

Havonta átlagban száz-száztíz beutalás történik a gyermekosztályra, ez járványidőszakban megnövekedik, ami különösen megterheli a személyzetet, ilyenkor fokozottan érződik az emberhiány – tudjuk meg Soós Enikő főnővérétől, aki több kollégájával együtt több mint három évtizede dolgozik ezen az osztályon.

Az ötödik emeleten, ahogy sokan egyszerűsítve említik a gyermekosztályt, a csapatmunkát tatja fontosnak orvos, asszisztens, ápoló. Dr. Gál Ramona Éva osztályvezető szakorvos a felszereltségről, az intézmény vezetőségével és a nagyobb gyermekklinikákkal való együttműködésről beszél elismerően, a szakemberhiányt ellenben ő is kihangsúlyozza. Az itt dolgozók, hivatást teljesítők célja: a beteg gyermekek gyógyultan vagy legalább javult állapotban térjenek haza, amíg pedig ők gondoskodnak róluk, minden tőlük telhetőt megadjanak nekik szakmailag és emberileg.

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Ön kire szavaz az elnökválasztás első fordulójában?




eredmények
szavazatok száma 0
szavazógép
2023-01-12: Máról holnapra - Demeter J. Ildikó:

Iskolázatlanságból jeles

Döbbenetes adatok kerültek nyilvánosságra a tavalyi népszámlálásról: a hazai lakosság bő 40 százaléka nem jutott tovább a nyolcadik osztálynál (de olyanok is sokan vannak, akik addig sem), ami akkor is ijesztő, ha az arányok tíz (valójában tizenegy) év alatt tíz százaléknyit javultak. De így is ezen a szégyenlistán is Európa sereghajtói vagyunk, ahogy a felsőfokú diplomával rendelkezők hányadát nézve is: 18 százalék Románia mutatója a 31 százalékos uniós átlaghoz mérten, de ez a 25–74 éves korosztályokra vonatkozik, a fiatalok esetében rosszabb a helyzet: a hazai 25–34 évesek alig 24 százaléka végez egyetemet a 42 százalékos európai átlaghoz képest.
2023-01-12: Közélet - Fekete Réka:

A helyi erőforrásokra alapoznak (Gyermeksegítő Diakónia)

Minden megkezdett programját folytatja, sőt, bővítené az új esztendőben a sepsiszentgyörgyi Diakónia Keresztyén Alapítvány (DKA) gyermek- és családsegítő szolgálata, de a svájci HEKS Alapítvány többéves támogatása után egy ideje saját lábán kell megállnia. A többnyire helyi erőforrásokra alapozó szervezet tavalyi sikereiről és idei terveiről Torma Verával, a szolgálat vezetőjével beszélgettünk.