Ha nem is hétmérföldes csizmával, de lassú, kimért léptekkel csak haladt előre örökségünk — értsd ez esetben a kiemelkedő sporteredményeket elért háromszéki sportolókat — megbecsülése, méltó ápolása, hogy ezáltal is példát mutassunk a ma ifjúságának, azoknak a fiatal tehetségeknek, akik az asztaliteniszben, atlétikában, birkózásban, cselgáncsban, fogathajtásban, jégkorongban, karatéban, kézi- és kosárlabdában, tornában bontogatják szárnyaikat, ostromolják a korosztályok válogatottjainak kapuját, akik rendszerint ott sürögnek-forognak az országos bajnokságok dobogója körül, akik már belekóstoltak a nemzetközi versenyek hangulatába, s türelmetlenül várják a pillanatot, hogy megnyithassák a sportvilág csúcsai felé vezető ösvény valamelyikét.
Mert e vidék több évszázados sportos tevékenysége — kezdve az első tornaóráktól el egészen a pekingi olimpiáig, hogy az esztendő legrangosabb eseményét említsem — beszédesen igazolta, hogy Istentől megáldott tehetséggel születnek a háromszéki gyerekek, csak oda kell figyelni rájuk, csak fel kell fedezni a bennük rejtőző adottságokat.
Csak fel kell fedezni és kiaknázni, majd gyümölcsöztetni azokat az istenadta adottságokat, mint tették azt az egykori testnevelő tanárok, edzők. Mert tették dolgukat, hiszen az ő tagadhatatlan érdemük, hogy a sportvilág csúcsaira hagyományos sportágaink képviselői — a Korodi testvérek, Péter László, Dávid József, Bodosi Mihály, Cserei György, Kádár László, Préda Csaba, Vass László Hunor, Kicsid Gábor, Ugron Jozefina, Nagy Irén, a Török testvérek, Simon Margit, Vass Ildikó, Baróti Lajos, Hajdu János, Selymes Tibor... — mellett a nálunk nem honos sportokban (evezés, lovaglás, öttusa, röplabda, női torna...) is olyan kiválóságokat adtunk a sportvilágnak, mint Szabó Kati, Derzsi Ede, Tusa Imre, Benkő Tibor, Kádár András.
Ők megtették dolgukat. Most rajtunk a sor, hogy elismerjük, értékeljük tetteiket, ha kell, fejet hajtsunk emlékük előtt, ápoljuk emléküket úgy, ahogy tette a zágoni óvoda, a zaláni általános iskola, a Székely Mikó Kollégium, a Mikes Kelemen Főgimnázium, Kisborosnyó és legutóbb a Sepsiszentgyörgyi Municípiumi Sport Club. Nemes tettükkel — névadás, emléktábla, kopjafaállítás — példát szolgáltattak azon városainknak, falvainknak, ahol sporthírességek születtek, ahol az oly sok minden mellett elfér még egy-egy kopjafa, emléktábla is. Mindenkori nagyjaink megérdemlik.
