A 2008—2009-es bajnokságot egy teljesen más, teljesen átalakult Mikes Kelemen Sepsi BC kezdte. A csapatnak új edzője lett Déri Csaba személyében, több új játékos érkezett a gárdához, megváltozott az együttes logója, az internetes honlapja, s Elek, a Sepsi BC kabalája sem a régi. Más szelek fújnak együttesünk háza táján. A bajnoki idény előtt új tervek — mondhatni, merész tervek — fogantak meg csapatunk játékosaiban, edzőjében és vezetőiben. Ha álmodik az ember, akkor álmodjon nagyot és merészet! Tisztes helytállás az Európa-kupában (Ek) — kipipálva, az RK újra elhódítása — sajnos, ez a célkitűzés az idén elmaradt, a bajnoki cím megszerzése még simán meglehet, hiszen az A-osztályos pontvadászat csak a felénél tart, s az alapszakaszból hátravan még tizenhárom mérkőzés, a rájátszás, és így bármi megtörténhet.

Három fronton — román bajnokság, RK és Ek — próbált meg jól teljesíteni a Sepsi BC. Ez csak részben sikerült, hiszen a túlzsúfolt program és a tavalyinál keményebb bajnokság rányomta bélyegét a csapat teljesítményére. Majdnem kifelejtettem egy másik nagyon fontos tényezőt: a román kosárlabda-szövetség — minden civilizált országban ez a fórum a nemzeti küzdelemsorozatban szereplő csapatok érdekeit képviseli és szolgálja, a mérkőzésekre kirendelt játékvezetői pedig pártatlanok, és nem felsőbb utasításokat, parancsokat teljesítenek. Kihangsúlyozom, minden civilizált országban...

Az elmúlt szezonban csapatunknak hetente egy, esetleg két meccse volt, most, ősszel azonban a három különböző küzdelemsorozatban szereplő Sepsi BC-nek hetente akár három kemény találkozója is volt. A sok edzés és mérkőzés, a sok utazás kiszívta kosarasainkból az erőt, játékosaink összecsapásról összecsapásra fáradtabbak, pontatlanabbak lettek, ami természetesen maga után vonta a rossz eredményeket is. Van egy régi mondás: egy seggel nem lehet két (vagy több) lovat megülni... Sokan vannak azok, akik osztoznak ezen a véleményen. Részben én is. De csak azért részben, mert én a ,,félig töltött, félig üres pohár" jó oldalára — azaz a félig töltött pohárra — próbálok koncentrálni, figyelni. A több fronton való helytállás fárasztó tud lenni, de ennek megvan a maga jó oldala is. Mérkőzés a román bajnokságban, mérkőzés az RK-ban és mérkőzés az Ek-ban: a csapat többet játszik, hamarább, illetve jobban összeszokik, s korábban megmutatkoznak a hiányosságok, amelyeket hatékonyabban lehet majd orvosolni. Déri Csaba, a Sepsi BC edzője novemberben a következőket nyilatkozta lapunknak: fontos az, hogy az együttes az őszi idény folyamán olyan terhelést kapjon, amely karácsonyra megmutatja, mi az, amiben jó a csapat, és mik a hibáik. Véleményem szerint egészséges az elképzelés, hiszen december 23-mal csak a bajnokság fele járt le, s ha csapatunk ott van a bajnokság legjobb nyolc együttese között, akkor a bajnoki cím még elérhető cél. A több fronton való harcnak megvan a visszaütője is: mérkőzés mérkőzés hátán egy idő után kimerítő tud lenni, a csapat pedig veszít. Mindig vannak győztesek és mindig vannak legyőzöttek — ilyen a sport. Tudom, senkinek sem tetszik, ha veszítenek kedvencei. Nekem sem volt ínyemre, amikor Govorán kikapott a Sepsi BC, vagy hathatós bírói segítséggel kétszer is győzött ellenünk a Târgovişte. De ilyen a sport... Tehát az ősz folyamán csapatunktól kaptunk hideget és meleget is, volt részünk örömben, de bánatban is, és bízunk abban, hogy a tavaszi folytatás jobb lesz.

Román Kupa

Ez a sorozat egy nagyszebeni teremtornával rajtolt, amelyen a Sepsi BC-nek egy nagyon gyenge ellenféllel, a Nagyváraddal kellett megmérkőznie. A kupa második szakaszában a bajnokesélyes, az A-osztályos pontvadászat talán legjobb formájában lévő együttesét, a Târgoviştet kapta riválisként a sepsiszentgyörgyi alakulat. Mint ismeretes, a párharc győztese a Dâmboviţa megyei csapat volt, amely az első meccsen a bírói segítség mellett jól ki tudta használni azt, hogy csapatunk akkor éppen mélyponton volt. Olcsó vigasz ugyan, de a találkozó egyik játékvezetőjét, Fabiana Niţut a szövetség eltiltotta két fordulóra meccsbeli rossz teljesítménye miatt. A visszavágóra nagy hercehurca után, december 21-én került sor, s a târgoviştei mérkőzésen a Déri Csaba irányította lányoknak folyamatosan hét vetélytárssal — öt játékos és két bíró — kellett harcolniuk. Csapatunk bebizonyította, hogy így is tud győzni, és megnyertük az ottani csatát, de sajnos, elbuktuk a háborút, és ezáltal azt a lehetőséget, hogy Szentgyörgyön tartsuk a Román Kupát.

Európa-kupa

Nyolc nemzetközi mérkőzést játszott az ősz folyamán a Mikes Kelemen Sepsi BC, amely neves külföldi ellenfeleket fogadott a Szabó Kati Sportcsarnokban, s amely tisztes helytállása révén öregbítette városunk nevét a kontinensen. Sepsiszentgyörgyre látogatott az izraeli Bnot Hasharon, amely tavaly bajnoki döntőt játszott. Továbbá itt volt a kétszeres francia bajnok, a Challes-Les-Eaux, az orosz Dinamo Kurszk, az a gárda, amely abban az orosz bajnokságban szerepel, amely jelenleg jobb, mint az amerikai, és nem utolsósorban az olasz Cras Basket Taranto, az az együttes, amelyben az olimpiai ezüstérmes ausztrál Suzy Batkovic játszik. Nyolc mérkőzésből hármat nyertek meg Vassék, s nyugodtan kijelenthetjük, nem vallottak szégyent Európa nagyjai között. Annak ellenére, hogy a Sepsi BC már befejezte európai szereplését, az Európa-kupa szervezőjének hivatalos portálján (www.fibaeurope.com) még tesznek említést csapatunkról, hiszen Sharneé Zoll még mindig a viadal harmadik legtöbb gólpasszát adó játékosa Isil Alben (Galatasaray) és Vasileia Gkouzini (Athinaikos BC) mögött, meccsenkénti 6,4-es átlaggal. Tapasztalatszerzésre mindenféleképpen jó volt az Európa-kupa, s nagyon reméljük, hogy csapatunk jövőbeli nemzetközi szárnyeregetéseit még nagyobb siker koronázza.

Bajnokság

Néha jó és néha döcögő játékkal teljesítette a 2008—2009-es bajnokság első felét a csapat. Az elmúlt bajnokságban az élmezőnyhöz tartoztak a Mikes-béli lányok, most meg az erős középmezőny része a Sepsi BC. Ez nem annak tudható be, hogy legyengült a csapat — még annak ellenére sem, hogy a nyár folyamán Brosovszky, Toma és Dincă távozásával komoly vérveszteség érte a csapatot —, hanem azért, mert erősödött az A-osztályos küzdelemsorozat. Több pénzük volt, van a csapatoknak, így mindenki jobb játékosokat tudott szerződtetni, még ha külföldről is. Sajnos, a csapatok idegenlégiósokkal való felpumpálása kétélű fegyver, hiszen a külföldiek behozatalával kiaknázatlanul maradnak a hazai tehetségek, ez pedig idővel a román kosárlabda visszaesését jelentheti. Az idény első felében mindvégig jó és konstans teljesítményt nyújtott Sharneé Zoll, játékával új színt vitt csapatunkba, tehetségével és tudásával csak nyert az együttes. Vass Ildikó a Sepsi BC ,,vén rókája" — ha szabad így fogalmazni. Legtapasztaltabb játékosként mindig tudott segíteni társain — a pályán és azon kívül egyaránt — és a csapaton. Nagy Ildikó és Irena Matovic jó és tehetséges kosaras, de talán többet vártak tőlük a szentgyörgyi szurkolók. Diatta Salimata, Ambrus Erzsó és Olga Cazac tavaly fantasztikusan játszott, jó produkciójuk révén idén is többször segítettek a Sepsi BC-nek, de voltak pillanatok, mérkőzések, amikor egyszerűen nem ment nekik a játék. Kajdacsi Judit a Déri Csaba vezette gárda legrutinosabb idegenlégiósa. Ennek ellenére a magyar center nagyon hullámzó teljesítményt produkált, így voltak jó és voltak rossz napjai is. Sajnos, akárcsak az elmúlt bajnokságban, nagyon keveset látunk a fiatalabb szentgyörgyi kosaras lányokból, így játékukról nem sokat lehet mondani. Azt azonban meg kell jegyezni, hogy amikor játéklehetőséget kaptak, jól teljesítették a rájuk bízott feladatot.

Az ősz idény rangsora:

1. Târgovişte 13 0 0 1133—589 26

2. Alexandria 12 1 0 1080—830 25

3. Arad 9 4 0 1028—762 22

4. Govora 9 4 0 944—771 22

5. Kolozsvár 8 5 0 1009—868 21

6. Sepsi BC 8 4 1 905—761 20

7. Nagyvárad 7 6 0 846—863 20

8. Szatmárnémeti 7 6 0 926—807 20

9. Rapid 6 7 0 856—887 19

10. Craiova 5 8 0 878—909 18

11. Sportul 3 10 0 708—985 16

12. Olimpia 2 11 0 734—1044 15

13. Jászvásár 2 11 0 752—1019 15

14. Gyulafehérvár 0 13 0 567—1271 13

Február 4-én a Kolozsvár elleni meccsel rajtolnak a visszavágók. A téli szünetben a pihenés mellett nagyon fontos szerepet kap majd a csapat felkészítése, hiszen akárcsak az őszi, a tavaszi idény is kemény lesz. Szerencse a szerencsétlenségben, hogy az elkövetkezőkben csak a bajnokságra koncentrálhat a Sepsi BC, ami, reméljük, így eredményesebb lesz. A jó eredményekhez azonban kellene egy-két játékos még, mivel nagyon megrövidült a kispad Albu (Kövesdi) Enikő és Ekaterina Tatarinova távozásával. Az őszi meccsek nagy részét nyolc kosarassal játszotta végig csapatunk, ami egy idő után nagyon kimerítő tud lenni. A Sepsi BC játékosai már összeszoktak, érzik egymást a pályán, de ha nem lesz egy kis vérfrissítés, a folyamatos játék sérülésekhez vezethet, ezek vereséget és a bajnoki cím elbukását jelentenék. A bajnoki arany vagy egy újabb dobogós helyezés még elérhető cél, s bízzunk abban, hogy csapatunk vezetősége, az edző, a lányok mindent megtesznek az általuk kitűzött cél eléréséért.