A kovásznai Kádár László Képtárban kedd délután Tehetségük az „isteni ingyen kegyelem” ajándéka – Berde Mária írónő és Berde Amál festőművész pályaképe címmel nyílt kiállítás, amely február 20-ig 9 és 16 óra között látogatható. A tárlatot Gazda József nyugalmazott tanár, író és műkritikus méltatta, Szebeni Zsuzsa színháztörténész, a sepsiszentgyörgyi Liszt Intézet vezetője pedig a kiállítás létrejöttéről tartott tartalmas ismertetőt.
A kiállítás két különleges művész, egy író és egy festő testvérpár – R. Berde Mária és Dóczyné Berde Amál – pályaképét vázolja. „A laborfalvi Berde család tagjai évszázadok során a haza, az egyház, a tudomány és a művészetek terén alkottak maradandót. Nem véletlen, hogy a kálvini tanok közül a legfontosabb a Berde lányok gondolatvilágában az, hogy a hithű, elvhű élet a kiválasztottság jele. Tehetségük az isteni ingyen kegyelem ajándéka, amelynek gyümölcsöztetése kötelesség, nem egyéni érdem” – fogalmazták meg a kiállítás megálmodói.
„Amikor ezen a kiállításon végigmegyünk, úgy látjuk, hogy Berde Amál – vagy Amál néni, mondhatom így is, mert személyesen is ismertem – egy rég eltűnt kort képvisel művészetében: a 20. század első felének a korát, amikor a magyar művészetben éppen csak, hogy beköszöntött a nagybányai plein air. Ekkor érdekes módon ő még mindig a hagyományos látásmódot követi. Egy jelessége volt művészetünknek, emléke kitörülhetetlen az erdélyi festészet világából. (…) Átéli a magyar történelem nagy tragédiáit is, kezdve az első háborúval, folytatva Trianonnal, az ezt követő állapotok kétszeri megélésével. Amikor húga, Berde Mária regényeiben az embersorsot jeleníti meg, akkor Amál néni az öröm, a szépség festészetét próbálja megalkotni. Tehát nem azon alkotók közé tartozik, akik a nemzet tragédiájának fájdalmait festik meg – mert ilyenek is vannak, és a képzőművészet küldetéses feladata többek között az, hogy a világ sorsát, a ránk leselkedő erők arcát is megmutassák –, Amál néni festészete inkább a derűt próbálja tovább sugározni, az embereknek hitet adni a műalkotás szépsége révén, vigasztalni őket, felemelni őket, az élet értelmét és szépségét megmutatni. Ez jellemző elsősorban az ő művészetére” – mondta Gazda József műkritikus a kiállítást méltató beszédében.
Szebeni Zsuzsa, a kiállítás kurátora elmondta, hogy a reformáció 500. évfordulója apropóján, Kató Béla püspök sugallatára hozták létre ezt a tárlatot, és első ízben 2017-ben a Kolozsvári Magyar Napokon mutatták be. „A tárlat Gergely Erzsébet, a Házsongárd Alapítvány elnökének kitartó gondoskodása nyomán született meg. Nem jöhetett volna létre az Erdélyi Református Egyházkerület Püspöki Hivatala, az Erdélyi Református Gyűjtőlevéltár, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Filmművészeti Szaka, a Székely Nemzeti Múzeum, a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium támogatása, együttműködése nélkül. Külön köszönettel tartozunk a Tőkés és a Berde családnak, a leszármazottaknak, akik a debreceni, a zalaegerszegi és az udvarhelyi ágon egyaránt segítették a kiállítás létrejöttét” – mondta a kiállítás kurátora.
A javarészt magángyűjteményi anyagot tartalmazó tárlatot azóta több helyszínen bemutatták. Az eredeti kiállítás okmányok és műalkotások, valamint riportok segítségével, Szebeni-Szabó Róbert fotográfus grafikai szerkesztésében mutatja be a két különleges alkotó személyiség pályaképét.
Amint Konnáth Rita, a Kádár László Képtár vezetője elmondta: a kovásznai képtár mérete nem tette lehetővé a kiállítás teljes anyagának bemutatását. A tárlat azonban így is gazdagon kínál látnivalót mindenkinek, aki az elkövetkező egy hónap során felkeresi a kiállítóteret.
