A központi fűtés felszámolását követően Sepsiszentgyörgyön kihasználatlanok maradtak az egykori kazánházak, alig néhány kapott új rendeltetést. Az épületek megmentését, más célra használatát nagyban nehezíti jogi helyzetük körülményes tisztázása, többnyire kisajátított területen építették fel annak idején, s telekkönyvezésükről nem gondoskodtak — a legtöbb kazánház ilyen szempontból hivatalosan nem is létezik.
A város régi vezetősége lanyha próbálkozásokat tett a helyzet tisztázására, inkább azokkal az építményekkel foglalkoztak, melyekre akadt ,,vevő": iskolák kaptak meg néhányat műhelyek vagy tornatermek létesítésére.
Az új városvezetés a már omladozó, mozdítható és értékesíthető berendezéseitől időközben megfosztott kazánházak némelyikének értékesítéséről határozott, hiszen igénylők lennének rájuk: a Jövő utcai hőközpontra a Babeş—Bolyai Tudományegyetem helyi kirendeltsége tartana igényt, bentlakást és menzát rendeznének be ott; a Tulipán utcai hőcserélőt a Bolyongó Egyesület kérte ifjúsági művelődési központ kialakítására; a László Ferenc utcai hőközpontban az ERSZI Egyesület rendezne be szintén művelődési központot, a Csíki negyedi kazánházat pedig a városháza közösségfejlesztési igazgatósága — kitartva régebbi elképzelése mellett — éjszakai menhelynek szánná. Ezek mellett — egyelőre legalábbis — még a Nagy György utcai hőközpont felhasználására van elképzelés, ezt az önkormányzat saját befektetésként lakóépületté alakítaná át.
