A nagyon meleg tél miatt szokatlan dolgokat tapasztalnak a háromszéki méhészek: elkezdődött a fiasítás, kirepültek a szorgos rovarok, hogy élelmet gyűjtsenek. Ez nagyon nagy gondokat okozhat még a későbbiekben.
Rég nem volt ilyen enyhe tél Háromszéken, folyamatosan a plusz tartományban van a hőmérő higanyszála, felborult a természet rendje. A méhek is úgy érzik: beköszöntött a tavasz, sok helyen megkezdték a fiasítást és ki is repültek a kaptárokból, ami aggasztó az évnek ebben a szakában. Deák Mihály kézdivásárhelyi méhész, a Kovászna Megyei Méhészegyesület vezetője szerint komoly gondokkal nézhetnek szembe, de nem csak ők, a mezőn gazdálkodókat sincs, ami optimizmusra késztesse.
„Az én méhészetemben nincs gond, mert én a méheket bent tartom, sötétben vannak, nem érzékelik, hogy mi zajlik a külvilágban, de a kollégáimmal beszélve kiderült, hogy bizony sok helyen zajlik a fiasítás, a rovarok kirepültek a kaptárokból. Ez bizony nagy gond, mert míg normális esetben 1–2 kiló mézzel beérik a méhek, ha a fiasítás van, ez háromszorozódik, hamar felélik a tartalékot. Mielőtt ez megtörténne, 7–8 fokon is elvannak, de a peték miatt 35 fokra fűtik fel a kaptárt, így érthető, hogy a megnövekedett aktivitás miatt több mézet élnek fel. Kirepülnek, ami eleve nagyon energiaigényes dolog, nem találnak virágot, fogy az élelmük” – magyarázta a szakember.
Szerinte több gondot is okozhat ez. „Sajnos egy hiányos nemzedék nőhet fel, a régiek is nagyon rossz állapotba kerülnek arra, mire ténylegesen kitavaszodik, de el is pusztulhatnak. Mivel a méheknél is van kannibalizmus, megtörténhet, hogy táplálékhiány miatt felfalják a lárvákat. A másik nagy problémát az jelentheti, hogy a növények vegetációja beindul, kirügyeznek a fák, és lesz egy nagy fagy, ami megsemmisíti a virágokat. Azt is tudni kell, hogy a mogyoró virágzik, hosszú barkák voltak már január közepén. Ilyenre én nem emlékszem, általában február végén, márciusban szokott megtörténni ez. Meg vagyok győződve, hogy nem ússzuk meg hideg nélkül ezt az évet, csak attól tartok, nehogy márciusban, áprilisban történjen meg ez, ilyen időjárásban arra a növények vegetációja is kiteljesedik, s a méhek hiába élik túl ezt az időszakot, ha majd nem lesz, amiből nektárt gyűjteniük. Amint látszik, sok a gond, eléggé borúlátóak vagyunk” – fogalmazott Deák Mihály.
A méhész elmondta: Kovászna megyében nincs még nagy gond. Bár nem beszélt a déli megyékben tevékenykedő kollégáival, de biztos benne, hogy ott nagyobb problémák vannak, ugyanis jóval melegebb van, mint nálunk.
A stupvertical.ro szerint az enyhe, tavaszias időjárásban már január első napjaiban kirepültek a méhek, ami hosszú távon nem sok jót jelent. A nagyon enyhe időjárás nemcsak a növények, hanem a méhek számára is stresszes lehet. A méhek esetében 8 fok felett beszélhetünk a kaptárból való kirepülésről – így nem túl meglepő, hogy a napokig tartó meleg időben több helyen is láthattak repülő méheket.
„Ennek van egy előnye a méhek szempontjából, mégpedig az, hogy szabadon engedhetik a bélsarat. A méhek ugyanis nem a kaptárban végzik ezt, hanem a szabadban. A tél végén kihasználják a meleg időjárást, és ún. tisztítórepülést végeznek. A tavasz előtti repülés fő problémája, hogy a méhek gyorsabban öregednek, mert korábban kezdenek el szaporodni, ami azt jelenti, hogy a családokat hamarabb megtámadják az atkák. A kártevők elleni védekezés komoly anyagi és fizikai terhet jelent a méhészek számára” – írják az oldalon.
A Youtube videómegosztón hat napja került fel egy méhész videója a Növények és méhek (Plante și albine) csatornára. A méhész felnyitott egy kaptárt és azt mutatta be, hogy alig maradt méz a keretekben. „A kaptárban nem láttam a királynőt, 26 éve az első alkalom, hogy télen elveszítek egyet. Nagyon rossznak néz ki a helyzet” – mondotta az aggódó méhész, aki egy másik videóban mézet tesz a kaptárokba.