Legyen, ami lesz

2023. január 26., csütörtök, Máról holnapra
Fekete Réka

Aki követi az új oktatási törvénytervezet vajúdását, elszörnyülködhet, hogy a megszületéséig mennyi változáson megy át. De nehogy azt higgyük, hogy az észszerűség jegyében módosulnak előírásai, hanem a különböző érdekcsoportoknak megfelelően, semmiképp a szülők, diákok, pedagógusok elvárásai szerint. Utóbbiak nem kívánnak egyebet, mint némi stabilitást, hogy ami ma fehér, az holnap is legyen az, ami fekete, az se változzék minduntalan. Ez lehetne egyik pillére a minőség garanciájának, ehhez kellene igazítani a tanterveket, a sokadszorra beígért szellősebb tankönyveket és az ennek megfelelő számonkérést, vizsgáztatást. Ellenben nem ez történik, fejek/felelősség a homokban: legyen, ami lesz. 

Amíg légből kapott ötletek mentén változik a tanévszerkezet, a sok éve meghirdetett reform egy helyben toporog, ha nem éppen visszafelé araszol, míg a jobb kéz nem tudja, mit csinál a bal, addig szó sem lehet állandóságról, kiszámíthatóságról. A politikum azzal takarózik, hogy képtelenség minden széljárásnak megfelelni, holott ezt senki nem várja el tőlük. Az oktatási minisztériumban még a jelenleg érvényben lévő jogszabály egyes pontjait is egyféleképpen értelmezi egyik felelős beosztású bürokrata, másként alkalmazza a másik, ilyen körülmények között nem csoda, hogy a törvénytervezet vajúdása hosszabb, mint egy várandós kismamáé, és a várható eredmény nem kecsegtet sok jóval. Ezt vetíti előre a tapasztalat, hisz a 2011-es oktatási törvényt néhány év alatt sikerült annyira szétcincálni, hogy szinte semmi nem maradt belőle, ezért is kell újat alkotni, igaz, az idő is eljárt fölötte, változtak a körülmények és az elvárások, ráadásul, ami abban a jogszabályban az örök érvényű értékekre hajazott, azt soha nem alkalmazták. 

A katedra körüli gyakori változásokat már megszokhattuk, de mit mondunk annak a szülőnek, aki arra kíváncsi, negyedikes gyermeke melyik iskolában folytassa az ötödiket: ott, ahol négy év múlva kétszer is vizsgáznia kell a továbbjutásért, vagy ahol elegendő, ha a záróvizsgán biztos bejutó helyet szerez meg. Mindez amiatt kérdés, mert ha valami csoda folytán a szeptemberi tanévkezdés előtt megszületik az új oktatási törvény a tervezett állapotában, akkor az iskolák dönthetnek arról, hogy egyes szakokra vagy osztályokra, akár az egész iskolára érvényes külön felvételit tartanak-e négy év múlva, ahol nem érdekli őket, hogy a jelentkező diák tud-e idézni egyetlen sort is Mihai Eminescutól, Petőfi Sándortól, de legyen szupermatematikus vagy történészbúvár. Ez a lehetőség felkínál egy picurka önrendelkezési jogot az iskoláknak, amitől egyes igazgatók már most fáznak, úgy vélik, a szülői nyomás az eddiginél is nagyobb lesz. Hogy pontosan mire gondolnak, ők tudják, ők engedtek eddig is a korrupciónak vagy utasították el határozottan az ilyen jellegű megkereséseket, de hogy félnek ettől a felelősségtől, az azt jelzi, igen gyakori a befolyásoló gépezet próbálkozása, s tán eredményessége is.

Adott tehát egy óramű, amelynek pontosan kellene működnie. A déli harangszó jó iránytű lehetne, mert azt nem befolyásolja senki. Amíg a hazai oktatásban folyton kileng a döntés iránytűje, hol ez, hol az a politikai huzat viszi el az időnként mégis megszülető jó elképzeléseket, terveket, addig a lejtő lejtő marad, s a csúcstól még inkább távolodunk. 

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Mit gondol, véget ér-e idén az ukrajnai háború?









eredmények
szavazatok száma 1049
szavazógép
2023-01-26: Közélet - Demeter Virág Katalin:

Népszerű az erdei iskola (Sugásfürdői Rókavár)

Mintegy ezer látogatót, zömmel gyermekeket fogadott az elmúlt évben a sugásfürdői Rókavár erdei iskola, a természetet, annak adottságait és értékeit népszerűsítő, magyar és román nyelven is elérhető tevékenységek iránt pedig immár a megyehatáron túlról is érdeklődnek. Megvalósításaikról, idei terveikről a létesítmény adminisztrátorával, Csibi-Duka Istvánnal beszélgettünk.
2023-01-26: Közélet - Nagy D. István:

Új lendületet vehet a hőszigetelés (Sepsiszentgyörgy)

Eddig nem tapasztalt lendületet vehet a köz- és lakóépületek energiahatékonyságának javítása Sepsiszentgyörgyön az önkormányzat által az Országos Helyreállítási Program (PNRR) keretében megpályázott támogatások révén. Ha minden jól alakul, a megyeszékhely nagyságrendekkel több forrást tud szerezni erre a célra, mint amennyit az elmúlt tizenöt évben sikerült. Az önkormányzat összesen 36 pályázatot nyújtott be, ebből 26 tétel bizonyos lakóépületek (tömbházak) hőszigetelését, míg tíz a tanintézetekét célozza.